Hudi József (szerk.): Voyta Adolf visszaemlékezései (Pápa, 2012)
VI. A kiegyezés utáni hétköznapok
Voyta Adolf visszaemlékezései Azonban nem ez volt az ok, hanem az, hogy a Tisza-párt mindent elkövetett Ráth ellen, és a grófot is megnyerték maguknak, és így nem merte Klapkát fogadni, mert értesült arról, hogy mi járatban van. Megvolt a II. választás. Ráthot 8 szótöbbséggel megválasztották, már délbe[n] jól álltunk, sürgönyöztem Ráthnak Győrre, hogy jöhet Pápára a közelebbi vonattal. Ráth megérkezett szép nejével, és várták a választás végét. Erre felment Ráth a polgármesteri hivatalba, ahol atyám456 fogadta. Atyám a nyitott ablaknál kikiáltotta a választás eredményét, egyben bemutatta Ráth Károlyt, ki kezében a megbízólevéllel megköszönte a megválasztását s a t[öbbi], amit szoktak mondani. E percben hallottunk ágyúdurrogást, mely majd egy negyedóráig tartott. Ezt Pakrócz Ferenc457 elvtárs csinálta a gróf bosszantására. A pár előtt a városi tarackokat sorba állította és sütögette. Volt neki a választási reggelen több mint 26 szavazati többsége, de reggel korán az ellenpárt többeket megvesztegetett, hogy utazzanak el Pápáról, és megmaradt 8 többsége. A zárórára senki sem jelentkezett, így lett Ráth Károly a város képviselője. Mivel felesége is vele volt, másnap ebédre hívtuk meg őket. Luizám, akinek Ráthék igen megtetszettek, főleg felesége, oly ebédet készített, mely a finnyás Ráthot a legnagyobb dicséretre kényszerítette, mondván, ne csodálkozzanak azon, ha azt mondja, hogy ő sok előkelő házaknál, és hotelekben étkezett, de ily finom stílű ebédben nem volt része. 456 Woita József (1807-1896) 1865-1886 között volt Pápa város polgármestere. 457 Pakrócz Ferenc pápai polgárcsaládba, Pakrócz Ferenc és Uhl Magdolna házasságából született. 1826. október 12-én keresztelték. 1878-ig, a tisztség megszűnéséig városi vásárbíró, majd városi kapitány. Aktívan részt vett a város közéletében, műkedvelő előadásokon is szívesen fellépett. Az 1871. január 15-én alakuló Pápai Önkéntes Tűzoltó Egylet elnökévé választotta. 1872-től az oltóosztály hadnagya, 1877-től az egylet alparancsnoka. 1878-ig a Pápai Polgári Kör alelnöke, majd elnöke; a római katolikus hitközség elöljárója. 1881-től a Pápai Takarékpénztár felügyelőbizottságának, 1882-től igazgatóságának tagja. 1884. augusztus végén, 59 éves korában hunyt el gutaütésben. - VeML XV. 15. A Pápai Római Katolikus Plébánia keresztelési anyakönyvének mikrofilm-másolata, 1826. 335. p.. Városunkban meghaltak aug. 24-30-ig. = PL 11 (1884) 35. sz. (augusztus 31.) 147. » 121 «
