Hudi József: A veszprémi színjátszás kezdetei 1723–1879 (Veszprém, 2009)

II. Bevezető tanulmány - A hivatásos színjátszás kezdetei

javára. A színikritika nehezményezte, hogy német színtársulat lépett fel a városban, amelyre elsősorban a zsidók voltak kíváncsiak.207 A sajtó arról is hírt adott, hogy 1840 tavaszának Jelén” - feltehetően májusban - a pécsi dalszínész társulat szerepelt Veszprémben.

Ezekben az években a magyar színészek elkerülték a várost. Legalábbis erre utal, hogy 1842 elején a Regélő veszprémi levelezője arról írt, hogy ,JCözvigalmak’ gyönyöreiben ritkán részesülünk; színészeink már egy pár év óta nem fordultak meg nálunk.”208

1842-ben megváltozott a helyzet: a nyár folyamán két színtársulat is játszott Veszprémben. Június elején ismételten Baky Gábor társulata lépett fel. A színikritika a „hangos súgón” kívül csak egy színészt, a „szép idomokkal biró, ’s jól indult” „egy éves színészt”, Szigeti Józsefet209 emelte ki, aki Zolkyt, a vén diákot210 „olly híven ábrázolta, hogy közkívánatra ismételtetett, Saint Georges lovagot211 éles tapintattal, mi őt kiválólag a’ színészet avatottjának tanúsítja, Toldyt (Rózsában) olly jellemzoleg adá, hogy a’ (...) pesti nemzeti színpadon Barthának egyedüli utódja csak őlehe- tend, ha az erőt, melly lelkében rejlik, mostoha sorsa nem akadályozandja fejlésében.”212

Szigeti visszaemlékezéséből tudjuk, hogy családja kedvelte és támogatta a színházat. Baky társulatának több tagja személyesen tapasztalhatta, hogy Szigeti József édesanyja és nővére annak ellenére pártfogolta a színészeket, hogy társulatuk gyenge, kivetnivaló volt”. Legjobban színésztársai csodálkoztak, hogy a 19 éves pesti joghallgató Szigeti „olyan jó házból való fiú létére komédiás lesz”.213 Szigeti számára is egyértelművé vált, hogy új helyzetében kereskedő apja anyagi segítségére már nem számíthat.214

207 Német játékszín. Veszprém mart. 10-én. = Honművész 1841. március 25. 189-190.

208 Gyorskocsi. Levél VI... Antalhoz. Veszprém jan. 25-kén. = Regélő 1842. 10. sz. 86- 88. (Tárogató c. melléklap 2. sz.)

209 A veszprémi születésű Szigeti színésszé válásának történetét megírta visszaemlékezésében: SZIGETI 1856. Drámáit kiadta: BAYER 1914.

210 Zolky / Zolki, a vén diák, báró Maltitz drámája két felvonásban, 1840-ben németből fordította Fekete Soma. Vö. Ferenczi 1897. 527., SZINNYEI 1894. 317.

211 Saint Georges lovag c. színjáték főszerepéről van szó (Méllesville-Beauvoir, fordította Csepregi Lajos). Vö. SZINNYEI II. 1893. 282.

212 Bodor: Vidéki szintárcza. Veszprém, julius 4. = Regélő 1842. 55. sz. (június 10.) 461^62.

213 SZIGETI 1856. 24.

214 SZIGETI 1856. 28.-52-