Hudi József: A veszprémi színjátszás kezdetei 1723–1879 (Veszprém, 2009)

II. Bevezető tanulmány - A hivatásos színjátszás kezdetei

1842. július elején (s feltehetőleg már június végén) Fekete Gábor215 társulata szórakoztatta a veszprémieket. Köztük volt Egressy Gábor is, aki a Dunántúlon Győrött, Pápán, Pécsett, Veszprémben, Balatonfüre- den, Szombathelyen is fellépett a társulattal.216 Egressy Gábor, a magyar színészet egyik legnagyobb alakja, a pesti Nemzeti Színház tagja a drámai és operai tagok belső viszálykodása - az ún. opera-háború- miatt 1838 nyarán megvált az ország relső színházától, s hat éven át - mondhatni, szerencsénkre - vidéken játszott.

12-13. kép

Egressy Gábor és Szigeti József arcképe (Hölgyfutár melléklete, 1856)

215 Fekete Gábor 1829-1873 között állt kisebb társulatok élén, Győrött, Székesfehérvárott és Pozsonyban is fellépett. Vö. SZÉKELY 1994. 210. Szuper Károly szerint a hórihorgas Fekete jó szervező', de szenvedélyes vadász volt („fó'vadásznak született”), emiatt a színtársulatot elhanyagolta. Vö. SZUPER 1889. 5., 15. - Fekete társulatának veszprémi működése nem volt ismert.

216 CS1FFÁRY 2001. 15. Fekete Gábor társulata 1842. január és április hónapokban Székesfehérváron, a Fekete Sas vendéglőben lépett fel. Szuper Károly április 28-án vált ki a társulatból. Vö. SZUPER 1889. 15. Februárban és márciusban Győrött játszottak. Vö. BANA-MÁRFI 2007. 145. - Egressy Gábor (1808-1866) elsőrendű színész, rendező, szakíró, műfordító, lapszerkesztő, színészpedagógus. 1826-ban állt színésznek, bár családja református papnak szánta. 1837-től megszakításokkal haláláig a pesti Magyar, majd Nemzeti Színház tagja. SZÉKELY 1994. 179.-53-