Hudi József: A veszprémi színjátszás kezdetei 1723–1879 (Veszprém, 2009)

II. Bevezető tanulmány - A hivatásos színjátszás kezdetei

meter főszereplője a helyi bakter (Rácz Sándor125) volt, akinek egy Ró- zsika nevű gyámleányát („Némethiné asszony”)126 alakította. A mellékszerepekben a színészek két deákot, a falu nótáriusát és négy szomszédot testesítettek meg.

A falusi bohózat mellett az Aurelius Commodus a városi színjáték típusát képviselte. Aurelius Commodus, a vendégfogadós volt (Horváth József), felesége a Korona nevet viselte (Horváthné), a cselekményeket egy Széppataki nevű színész (Komlóssy alakította) és egy Rókási nevű prókátor (Rátz úr) bonyolította. Reinhold egy gazdag veszprémi kereskedő volt, akit Kárpentzky úr (Kárpentzky János) alakított.

1824. december 9-én, csütörtökön a színlap szerint Czigler német szerző művét, ,/iz udvarbíró a kakasülön, vagy a’ papagáj halála” c. háromfelvonásos vígjátékot hirdették meg, de a színházi zsebkönyv szerint az esti darabot Házi doktor címmel adták.127 December 11-én a Klingermanntól fordított „nagy tüneményes játék”, az ötfelvonásos Doktor Fauszt került színre.128

1824. december 14-én, kedden este fél hétkor a színházi zsebkönyvben Veszprémi csata néven említett darabot a nagyméretű plakát Kom- lóssyné jutalomjátékául (Komlóssyné különös hasznára”) hirdette. A színlap szerint „Weszprém várának esete” c. kétfelvonásos „eredeti nemzeti vitézi játék” volt. A cselekmény a plakát szerint a vár 1551. [helyesebben: 1552. évi] török ostromát elevenítette fel. A 12 színész mellett számos statiszta is fellépett, akik a magyar népet, várkatonaságot, illetve a török katonaságot testesítették meg. A két felvonás között a veszprémi székesegyházi zenekar {„az ide való érdemes muzsikai kar”) A tolvaj szarka (La gázzá ladra) c. híres Rossini opera E-dúr nyitányát adta elő.129 A

126 A színlapon Rátz nevű színész szerepel. Rácz Sándor (1785-1859) komikus színész. 1810-ben Kolozsváron kezdte pályáját, 1823-ig Erdélyben, ezután Miskolcon játszott, a Miskolcon megforduló társulatokhoz szerzó'dött, velük kisebb turnékon vett részt. Vö. SZÉKELY 1994. 632. - Veszprémi működése nem volt ismert.

126 Életrajza nem ismert, talán az 1803-1821 között Debrecenben, Kolozsváron és Marosvásárhelyen játszó Némethi Sándor feleségéről, Szikszai Júliáról lehet szó. Vö. SZÉKELY 1994. 550-551., KERÉNYI 2000. III. 1360., FERENCZI 1897. 535.

127 FRIGYIK 2003. 2/2. 12. OSZK Színháztörténeti Tár, Színlapgyűjtemény, Veszprém, 1824. december 9.

128 Uo. Az 1824. december 9-i színlapon feltüntetett hirdetés alapján.

129 A pápai születésű Pályi (eredetileg Lukics) Elek (1796-1846) énekes-színész (tenorista), színigazgató, az opera műfajának egyik meghonosítója fordította magyarra A tolvaj szarka librettóját. Pálya 1819-ben Pápán lépett be Kilényi Dávid társulatába, 1822-ben alapító tagja volt a kolozsvári operatársulatnak. 22 operaszövegkönyvet és drámát ültetett át magyarra. A tolvaj szarka c. opera kézirata csak 1828-ban jelent meg nyomtatás-36-