Hudi József: A veszprémi színjátszás kezdetei 1723–1879 (Veszprém, 2009)

II. Bevezető tanulmány - A hivatásos színjátszás kezdetei

darab által fólelevenített történet szerint a vár ostromakor lángok pusztították a várbeli templomot, melynek égését „római tűz áltar mutatták be.130 A vitézi játék Töltényi Szaniszló veszprémi születésű író, költő', szerkesztő alkotása volt, akiről feljegyezték, hogy halála után „több színművet is hagyott hátra, melyek közül némelyeket a vidéki színpadokon elő is adtak.”131 Ezek egyike volt a város történetének egyik fontos epizódját megelevenítő vitézi játék.

A fennmaradt színlapok alapján megállapítható, hogy 1824-ben egy- egy darabban rendszerint 8-9, ritkábban tíznél több színész lépett fel. A háromfajta helyárat 50, 30, 18 krajcárban állapították meg.

1825-ben a Horváth-Komlóssy-féle székesfehérvári társaság megfordult pesten, Veszprémben több ízben, Füreden, Zomborban és Maria- Theresiopolban [Mariatheresiapolisban = Szabadkán].” Felléptek Bács vármegye főispánjának, Győry Ferencnek a beiktatási ünnepségén, melyen „hazánk kedves lányai” is nagy számban vettek részt.132 Veszprémben is kedvezően fogadták Őket, melynek hangot is adtak: „Tek. Veszprém Vármegye Hazafiainak hasonló háladatossággal tartoznak az igazgatók mellyet nyilván bebizonyítani leg szentebb kötelességeknek tartyák.”133

A színtársulat 1825-ben a Székesfehérvár-Veszprém-Zombor-Mária- Theresiopol-Székesfehérvár-Balatonfüred, majd Székesfehérvár- Pozsony útvonalon járt, és január-december vége között 119 alkalommal

bán Kassán. Vő. SZINNYEI 1905. X. 246. A Veszprémi Érseki Könyvtár kottatárában Gioacchino Antonio Rossini (1792-1868) 9 operanyitányát, 2 hangversenyáriáját és 11 offertóriumát őrzik. A veszprémi zenetörténet A tolvaj szarka nyitánya bemutatójának időpontját mindeddig nem ismerte. Vö. M. TÓTH 1998. 63. A fentiek értelmében megállapítható, hogy A tolvaj szarka nyitányát először 1824. december 14-én adták elő a veszprémi teátrumban (az előadás színhelyét a színlap közelebbről nem nevezi meg).

130 VÉL Prot. Mise. Nro. 11. A vegyes jegyzőkönyvbe kötötték a 40 cm széles, 33 cm magas magyar nyelvű színlapot, amelyre Hermann István volt püspöki levéltárigazgató hívta fel a figyelmemet, melyet ezúton is köszönök. A kötetet utóda, Karlinszky Balázs bocsájtotta a rendelkezésemre. A színlap az eddig nem ismert veszprémi nyomdatermékek sorát gyarapítja.

131 SZINNYEI 1914. XIV. 468-470. Töltényi - eredetileg Schittensam - Szaniszló 1795-ben, Schittensam József szabómester fiaként született Veszprémben. Tanulmányait a veszprémi piarista gimnáziumban végezte, majd a szombathelyi líceumban filozófiát, a keszthelyi Georgikonban pedig gazdászatot tanult. 1825-ben Pesten szerzett orvosi diplomát, 1827-től 1848-ban történt nyugdíjazásáig a bécsi katonai akadémián (Josephinum) tanított. Grazban hunyt el 1852-ben. Kéziratait Kálmán fiára hagyta. Orvosi értekezései, szonettjei jelentek meg önállóan nyomtatásban.

132 KÖNYVES 1826. 4-5.

133 KÖNYVES 1826. 5-6.-37-