Hudi József: A veszprémi színjátszás kezdetei 1723–1879 (Veszprém, 2009)

II. Bevezető tanulmány

játszók Egyesületének (1989) és a közelmúltban átadott Veszprémi Arénának (2008).15

Az alkalmi jubileumi összeállítások nem helyettesíthetik a veszprémi színészet történetének szisztematikus kutatását, amelynek segítségével fóltárulhat előttünk egy-egy korszak színházi élete. Bár a források a helyi sajtó kialakulása, a heti- és napilapok megjelenése előtti időszakban nagyon hiányosak, s ezért a kutatás első ránézésre reménytelennek tűnik, a rendelkezésre álló levéltári források, színházi zsebkönyvek, színházi újságok, színlapok, színikritikák, visszaemlékezések, naplók segítségével többet megtudhatunk a város színházi múltjából, mint gondolnánk.16

A kötet összeállítását széleskörű kutatás előzte meg. A reformkori és abszolutizmus-, ill. kiegyezés kori országos és regionális sajtóban (.Athaeneum, Balaton-Füredi Napló, Életképek, Győri Közlöny, Honderű, Honművész, Hölgyfutár, Pesti Hírlap, Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, Rajzolatok, Regélő, Tudományos Gyűjtemény, Vasárnapi Újság, Veszprém, Zala-Somogyi Közlöny, stb.) kevés közlemény jelent meg Veszprém kulturális életéről, még kevesebb a színházi előadásokról. Ennek véleményünk szerint két oka volt. Nem akadt olyan értelmiségi, aki állandó levelezőként tudósította volna a színház iránt fogékony szerkesztőket; s a szerkesztők sem szorgalmazták olyan írások megjelentetését, amelyek olyan városokat mutatnak be, amelyekben a magyar színészet jó ideig háttérbe szorult a német mellett. Talán ennél is fontosabb, hogy a város nem tartozott a színházi élet regionális központjai közé, ezért a kialakuló nemzeti kultúra szempontjából kevésbé volt fontos.

A nyomtatott forrásokat a budapesti Egyetemi Könyvtárban, az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézetben, az Országos Széchényi Könyvtárban és a Petőfi Irodalmi Múzeumban, továbbá a győri Xantus János Múzeumban, a pápai Dunántúli Református Egyházkerület Tudományos Gyűjteményei Könyvtárában, a veszprémi Eötvös Károly Megyei Könyvtárban, a zirci Reguly Antal Műemlékkönyvtárban tekintettük át.

Levéltári kutatásokat végeztünk a Veszprém Megyei Levéltárban, a Veszprémi Érseki Levéltárban, a Zala Megyei Levéltárban, s felhasználtuk azon szerteágazó levéltári forrásokat, amelyeket a balatonfüredi színházak és színjátszás történetéhez az elmúlt években gyűjtöttünk. A veszprémi színészetre vonatkozóan viszonylag kevés levéltári forrást talál16 POÓR 2008. 219-220.

16 A helyi sajtóról: NAGY 1957., SZEGLETI 1978., BÁNDI 1989. A Győri Közlöny tudósításaiból megjelent válogatás veszprémi adatokat nem tartalmaz. Vö. GERENCSÉR 1997.-11-