Hudi József: A veszprémi színjátszás kezdetei 1723–1879 (Veszprém, 2009)
II. Bevezető tanulmány - Műkedvelők a színpadon
tunk. Ez azzal magyarázható, hogy Veszprém mezóváros volt, s két fól- desurának, a káptalannak és a püspöknek 1848 előtti gazdasági iratai nagyobbrészt elpusztultak - ahogy jórészt elpusztult a város (és Veszprém megye) 1849 utáni közigazgatási iratanyaga is. A levéltári források (pl. színigazgatói engedélykérelmek, megyefőnökhöz írt beszámoló jelentések, a színtársulatok közti vitás ügyek iratai, stb.) hiányát csak részben ellensúlyozzák a nyomtatott források, köztük a kutatás során előkerült egyetlen veszprémi színházi zsebkönyv. Szerencsére a különböző közgyűjteményekben (Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet, OSZK Színháztörténeti Tár, Veszprém Megyei Levéltár, a győri Xantus János Múzeum) fennmaradt 31 ismert színlap alapján számos színház- történeti esemény, előadott mű és színész megismerhető.17 Kötetünk célja a veszprémi hivatásos színészet első korszakának és előzményeinek jelenlegi ismereteink szerinti bemutatása. Ez utóbbit azért szükséges hangsúlyozni, mert jelen áttekintés nem lehet teljes: hiányait, esetleges tévedéseit az utánunk következőknek kell pótolni, illetve kiigazítani. A jövő fontos feladata lesz az 1879-1908 közti korszak feltárása. E munkát nagyban megkönnyítik a helyi újságok, amelyek külön színházi rovatban számoltak be a színházi életről. Úgy vélem, a Veszprémi Pannon Egyetem Bécsy Tamás alapította Színháztudományi Tanszéke meghatározó műhelye lehet a további kutatásoknak. MŰKEDVELŐK A SZÍNPADON A színháztörténeti kutatások rámutattak arra, hogy a magyar színészetet a nagyobb hagyományokkal rendelkező német színjátszás mellett a magyar nemesi és iskolai műkedvelő színjátszás alapozta meg. Az előzmények Veszprémben két ágon követhetők nyomon: a diákszínjátszásban és a felnőttek műkedvelő előadásaiban. A II. József korában közel 7100, a XIX. század derekára mintegy 13.000 lakosú megyeszékhelyen, Veszprémben magyar és német polgárság élt együtt, amely a városi igazgatást is kezében tartotta.18 1828-ban 577 iparos 48 szakmában dolgozott, a kereskedelmi ellátást 69 kereske17 A 31 színlapból 3 műkedvelői, 28 hivatásos színészek előadására vonatkozik. 18 A statisztikai adatok: ILA-KOVACSICS 1964. 399. A polgárjogról és a német polgárság kialakulásáról: LICHTNECKERT 2007a., 2007b.-12-
