Hudi József (szerk.): Véghely Dezső visszaemlékezései (Pápa, 2020)
A megyeházi alispáni lakásról
wammamam ■■HUHnnanannHMBanH hiszen ez a sátor is azt mutatja.49 De azon kívül a Kneipp-újságot is járatták, ezt ugyan járatták még a halála után is. Ez egy német újság volt. Juliska nővérem betegsége folytán került Kenessey Károly50 ezredorvos a házunkhoz, mint orvos, mert a mi háziorvosunk, Halasi Vilmos,51 egy alacsony, testes zsidó orvos volt. Mi gyerekek nem szerettük, nagyon hideg volt a keze, amikor kopogtatott, és rendesen azt mondta: „borogatást”, jó zsoldos akcentussal. Szüleim annál jobban [szerették], mert akármikor küldtek érte, az pár perc alatt nálunk volt. Volt eset, hogy egy éjjel háromszor is járt nálunk a Halasi doktor. Arra eset nem volt, hogy receptet ne írt volna, de úgy, hogy [a] toliból mindig fröcsögött a tinta. Receptkönyvünk volt, az mindig tele volt fröcskölve pacnikkal. Amikor utánoztuk játék közben az öreg orvost, ez a tintafröcskölés soha el nem maradt. Dr. Kenessey Károly hasonló nevű apjának, a megyei tiszti főügyésznek52 volt a fia, kit Kovács professzor ajánlott mondván, hogy 49 Kneipp-kúra természetes gyógymód, vízkúra; a Rickli-kúra a szabad levegőn való tartózkodást, tornát és napfürdőt alkalmazott. A két kúrát 1899. július 10-én együttesen kezdték alkalmazni Balatonalmádiban. SCHILDMAYER 2003b. 7. 50 Kenessey Károly az 1886-ban felállított székesfehérvári 17. honvéd gyalogezred (pk. Tóth Béla ezredes) ezredorvosa volt. Az ezred 1-2. zászlóalja Székesfehérváron, a 3- 4. zászlóalja Veszprémben állomásozott. Kenessey 1882-ben a budapesti tudományegyetemen szerzett orvostudori oklevelet, ezután az egyetem belgyógyászati gyakornoki állását töltötte be. Később honvédorvosként tevékenykedett. - Veszprémből. = PL 9 (1882) 11. sz. (március 5.) 42. - A Magyar Királyi Honvédelmi Ministerium, a Honvédség és Csendőrség Névkönyve 1891. Bp., 1891.130. 51 Dr. Haskler (1862-től Halasi) Vilmos (?, 1829 - Bp., 1904. január 3.) orvos, 1848/49-es honvéd főhadnagy. 1857-ben Budapesten szerzett orvosi diplomát, 1869-1872 között Veszprém vármegye főorvosa volt. A Veszprémmegyei 1848/49-es Honvédegylet elnöki tisztségét hosszabb ideig betöltötte. A veszprémi Alsóvárosi temetőben nyugszik. Gyermekei: Ida dr. Koritschoner Lipót pápai ügyvéd neje (megh. 1893), Aladár (szül. 1859) veszprémi ügyvéd. Nevét „Halasy”-nak is írták, hogy nemesi származásúnak tűnjön. - Gyász. = PH 1 (1904) 2. sz. (január 9.) 5. SZENTIVÁNYI1895. 94., VARGA 2014. 386-387. Életrajzát BONA első életrajzgyűjteménye még nem ismerte: BONA1998-1999. II. 12. 52 Kenessey Károly vármegyei tiszti ügyész, majd főügyész. 1867-től 1896-ig szolgálta a vármegyét, 1895-ben I. Ferenc József királyi tanácsossá nevezte ki. 1896. június 18-án, hosszabb betegeskedés után hunyt el Veszprémben, ahol az Alsóvárosi temetőbe ♦ 32 ♦
