Hudi József (szerk.): Véghely Dezső visszaemlékezései (Pápa, 2020)
Megyeházi ifjúság, megyebálok, szüleim kapcsolatai
esik néki leírni, hogy amikor tiszteletbeli aljegyző484 volt a megyén, és a megyei ifjúság egy nagy dorbézolást csinált, és másnap nem csak késői bemenetelen, hanem a munkájukon is meglátszott a virrasztás, bement az aljegyzői szobába apám, és egyedül őt szidta le mondván, hogy — Öcsém a többi fizetésért dolgozik, mondhatja, hogy ennyi meg annyi fizetésért ez a munka is elég, de te becsületért dolgozol, te nem mondhatsz ilyet. Nekem ez többet meg ne történjék. — Dehogy maradtam én többet a hivatal rovására ki éjszaka. Rövid ideig voltam tisztviselő, de az egész életemen végig kísértek azok a mondások, amiket tőle hallottam, nem egy tisztviselői pályára, hanem egy életre szóltak azok. Óváry Ferkó meg úgy megijedt a meleghangú levéltől is, meg a küldött összeg nagyságától is, hogy — tudomásom szerint — mástól nem is kért pénzt. Nem is került többe, mert a relifet a család adta — nehogy Óváry valami fuser dolgot csináltasson —, a kőrészt meg [az] almádi kőfaragó csinálta. Sajnos, a díszesnek ígérkező emlékkő-leleplezés 1914. évben az időközben kitört világháború miatt elmaradt, de az emlék áll. Rendes téli nagy felfordulás volt nálunk a farsangban, ha volt „megyebál” és valami más nagy bál, amit a megyeháza nagytermében tartottak meg. Ilyenkor megtelt nálunk minden szoba vendéggel. Nem csak a vendégszobába fogadtak szállóvendégeket a szüleim, hanem a lakásban is. A lakásban inkább rokonok, a Farkas-lányok (Irén s Gizella), és azok a rokonok, kiknek bálozó lányaik voltak. Jóbarátok is többször a lakásban voltak elszállásolva, ha már a vendégszobáinkban nem volt hely. Nekünk, gyerekeknek már ez is érdekes volt, hogy az egész megyeházán nagy izgalom, tisztogatás, söprés, sikálás előzte meg az eseményt. A nagytermet meg már egy teljes nappal előbb a pincében elkezdték fűteni, a csillárba létrákról gyertyákat raktak, a parkettet vixelték, stb., stb. 484 a vármegyei tiszteletbeli aljegyzői címmel nem járt fizetés, de a szorgalmasan dolgozó aljegyző számíthatott arra, hogy a következő tisztújításon rendes aljegyzővé választják, s elindulhat hivatali karrierje. ♦ 255 ♦
