Hudi József (szerk.): Véghely Dezső visszaemlékezései (Pápa, 2020)
Farkas József és családja
SaBWHSHHB Salzburgba helyeztek —, elmegy lakni máshová, hogy közelebb legyen a lányához. Mire Janka néni megkérdezte, hogy — Hová mész galambom lakni? — mire ő megmondta, hogy [a] Leányai utcából át Budára a Kacsa utcába. Akkor is majd kipukkantam a röhögéstől. De Janka néni nagy megértéssel mondta: — Jól teszed, lelkem. — Azt kell hinnem, hogy Józsi bácsi gyerekei a rigolyáikat innen, a Janka nénitől örökölték. Gizella és Irén mikor még viruló szép lányok voltak, jártak Veszprémbe is farsangolni. Mint kisgyermek, emlékezem rájuk, megyebálon is voltak. Mindig jól mulattak, ott is volt környezetük, nem is kicsiny, de férjhez nem mentek. Mindig azt hallottam, hogy kérőjük is volt sok, de mindig rettentek a házasélettől, és szép szóval, de lebeszélték magukról a férjjelölteket. Amikor én Pestre kerültem, akkor már elvirult öregkisasszonyok voltak, és akkor már férjhezmenés gondolat vagy lehetőség is régen el volt temetve náluk. Irén, az eleven eszű lány akkor már elég pletyka volt, sokszor előfordult, hogy engem kifaggatott egyes társaságokról, és amiket hallott tőlem, legközelebb nékem, mint érdekes pletykákat adta le, persze, megspékelve az ő rosszmájú fűszerezésével370. Gizella371 nem ilyen volt, az végig szelíd, kedves lány maradt. Azt hallottam, hogy néki még öreg korára is akadt kérője, egy Vas megyei földbirtokos személyében, a nevét már elfelejtettem — azt hiszem, Kacskovics —, de nem tudott kiválni a családi együttesből. Tényleg, úgy együtt még egész jól elviselhetők voltak, de külön, szólóban csak a Józsi bácsi volt határtalan kedves. Hozzánk Almádiba is sokat jártak, és így természetes, hogy Budapesten az alatt a 3 év alatt, míg édesanyám fel nem jött lakni, engem is sokat hívtak magukhoz. Nem volt hét, hogy meg nem hívtak volna. Ha pedig volt náluk akár jour372, akár más al370 A kéziratban: fűszerezéssel, javítottuk. 371 A név után: az, elhagytuk. 372 jour (francia) = nap, bizonyos időpont; ebből alakult német közvetítéssel a zsúr kifejezés, jelentése: bizonyos háznál rendezett társas összejövetel uzsonnával ♦ 189 ♦
