Kövy Zsolt - Szabó György - S. dr. Lackovits Emőke: A Pápai Református Gyűjtemény (Pápa, 1987)
Kövy Zsolt: A Dunántúli Református Egyházkerületi Levéltár
levéltár egy helyre került 1927-ben, Fazekas Mihály püspöki titkár vette át a levéltárosi teendők ellátását is. A szabályrendelet azonban nem terjedt ki a történeti értékű régi iratok rendezésére, így ezzel a feladattal Tóth Endre teológiai tanárt, az egyháztörténet professzorát bízta meg az egyházkerület. A rendezetlen régi anyag kronologikus csoportosítás szerint nyert elhelyezést. Gyarapodás is volt, mert a pápai egyházmegye 1927-ben, a tatai pedig 1929-ben adta be levéltári anyagát az egyházkerületi levéltárba. 1934-ben a levéltár helye is megoldást nyert, mert Antal Géza püspök saját költségén, az új kollégium udvarán 1934-ben levéltári épületet építtetett. A levéltár egész anyaga az ókollégiumból most már idekerült. Antal Géza püspök magánlevelezését is az új levéltárban helyeztette el. A levelezés Antal Gézához 1888—1919-ig intézett leveleket, valamint Antal Géza apósának, Opzoomer Vilmos utrechti egyetemi tanárnak, az 1840-es évektől feleségéhez írt leveleket tartalmaz. Tóth Endre professzor 1939-ben megírt levéltártörténetében, s 51 tételes levéltári katalógusában (Tóth Endre: A Dunántúli Református Egyházkerület Levéltára. Budapest, 1939.) ír mindezekről, s arról is tájékoztat, hogy ez az új levéltár „egy raktárhelyiségből, s egy kis dolgozószobából áll”.45 Tóth Endre levéltári katalógusának 1—27. tételei főként az egyházkerület és a főiskola levéltári állományainak rövid leírásait tartalmazzák. A 28—51. tételekben pedig legnagyobb részben a legrégibb protokollum- és okleveles anyagot, köztük a levéltár jelentős történeti értékű darabjait írja le a szerző, amelyek közül néhányról már mi is tettünk említést a korábbi adományozások felsorolásakor. A részletesebb bemutatást most csak azért mellőzzük, mert ,,a levéltár fondjai” fejezetben erre még visszatérünk. Az I. világháború előtti időkben a levéltár legjelesebb kutatója Thury Etele egyháztörténész professzor, számos kitűnő történeti mű szerzője volt. A két háború közötti időben is főként a pápai Teológiai Akadémia tanárai használták kutatóként az egyházkerületi levéltárat. Tóth Endre professzor számos egyháztörténeti témát dolgozott fel levéltári kutatásai alapján. Tóth Lajos az ószövetségi tudományok teológiai tanára a főiskolai nyomda történetének megírásához gyűjtött adatokat a levéltárban. Trócsányi Dezső, a filozófia professzora pedig Mándi Márton István egykori (1790—1831) jeles pápai kollégiumi rektor professzor élettörténetét és tudományos munkásságát írta meg, amihez a levéltári forrásokat is felhasználta. A második világháború utolsó évében a pápai református kollé84
