Kövy Zsolt - Szabó György - S. dr. Lackovits Emőke: A Pápai Református Gyűjtemény (Pápa, 1987)
S. dr. Lackovits Emőke: A Dunántúli Református Egyházkerület Tudományos Gyűjteményei múzeumának műtárgyai
tos, sok értékes műtárggyal. Időben is nagyobb egységet fog át: a 16. század végétől a 20. század közepéig. Területileg pedig az egész egyházkerületről ad áttekintést. E tárgyegyüttest a következő tárgycsoportok alkotják: kelyhek (23 db), kenyértartó tálak és kenyérosztó tányérok (18 db), bortartó kannák (66 db), keresztelő kancsók és vízfelfogó tálak (38 db), valamint úrasztali térítők és kendők (61 db). A templomi berendezések közül egy Úrasztala, hat persely és egy gondnoki láda található mindössze. A kelyhek változatos csoportjából két db 17. századi, tizenhárom db 18. századi és hét db. 19. századi. Egyetlen 15. századi gótikus kehely található közöttük. Bodajkról való, aranyozott vörösréz. Hatkarélyos peremes talpon áll, nodusa alul-felül 6-6 rozettával díszes, amely fölött gyöngydíszű tag látható. Ivócsészéje kosaras, közepén kiemelt bordákkal, plasztikus pilaszterrel, felül pedig liliomsávval díszített (M. 22 cm). Magyar műhelyben készült. Sajnálatos, hogy a klenódiumok készítőiről és adományozóiról ma még alig van adatunk. A 17. század közepéről való a Polgárdiból behozott aranyozott ezüstkehely, amely ugyancsak magyar műhelyből származik a leltárkönyvi bejegyzés szerint. Vízszintes peremű, hatkarélyos talpon áll, amelyet lángsugarú koszorúba fogott angyalfejek díszítenek közéjük elhelyezett virágokkal. Nodusa vázaidomú. Kehely- kosarát sűrű áttört indaszövevény díszíti, közéje három szárnyas angyalfej elhelyezve (M. 20 cm). Az egész díszítményt reneszánsz és barokk elemek ötvözete alkotja. Reneszánsz diszítményű az a 17. századi kehely, amely Kéttornyúlakról származik. Domborított, kerek, peremes talpon áll, amelyet vésett, poncolt ívsor díszít. Nodusa hatoldalú vázaidom, tetején hat gömböcskével. Az egész kelyhet dús növényi ornamentika borítja. Augsburgi munka, amelyről diszítőstílusán kívül mesterjegye is árulkodik. Hasonló hozzá a Köveskálon ma is használatos úrvacsorái kehely, valamint a szőnyi és a mocsai kelyhek (M. 18 cm). Alapanyag ezüst, amelyet rézzel javítottak. A 18. századi kelyhek közül nyolc db ónból készült. Magasságuk 19—21 cm között változik. Rendkívül egyszerűek, általában sima, vagy enyhén boltozatos, kör alakú, esetleg hatszögletű talpon állnak. Orsós száruk síma, vagy gömb alakú nodussal osztott. A nagyacsádi kehely nodusa az egyetlen, amely övgyűrűvel tagolt. Kehelycsészéjük diszítetlen, esetleg a felső harmadban felirattal 115
