Mezei Zsolt (szerk.): A kényes úrfi s a rongyos baka (Pápa, 2001)
Csáky Károly: Petőfi és Selmecbánya
Illyésnek tehát abban mindenképpen igaza van, hogy a selmeci tanár urak méltánytalanok voltak Petőfivel szemben. Hasonló nézeten van a legjobb selmeci barát, Szeberényi Lajos unokája, László is, aki így ír egyik munkájában: „A költészetiemből és a magyar történelemiből való osztályzata mutatja leginkább tanárai igazságtalan voltát, mert ha nem foglalkozott is szívesen a latinul előadott és latin undorokból kom,pilláit költészettannal, de nagyon valószínű, hogy lényegében már akkor is jobban értett hozzéi, mint tanára. A magyar történelmet pedig a legnagyobb buzgalommal tanulta, csakhogy nem az iskolai könyvből, hanem az akkori legújabb magyar művekből. Ez az akkori. magoló rendszert nem elégítette ki. Stílusa valamennyi osztálytársa közt a legjobb volt. Lichard Dániel Tótlipcsén született 1812-ben és Szakolcán halt meg 1882- ben. Az egykori tanárt és teológust természetesen a szlovák művelődéstörténet is számon tartja. Kiemeli széleskörű publicisztikai és népművelői tevékenységét. Népszerű kalendáriumokat (Maly gazda, Slovensky kalendár), szakfolyóiratot (Obzor) és tankönyveket szerkesztett (Dvojdielná Slovenská obrázková cítanka). Számon tartják magyarul megjelent tankönyvét is (M athematikai előcsarnok, Pozsony, 1842).22 Petőfivel szembeni feltételezett negatív magatartását sokan hosszú időn át eltúlozták. Ezzel kapcsolatban talán Csukás István vázolta fel a legmegbízhatóbb képet. Elismeri, hogy a selmeci iskola légköre Petőfi idejében nemzeti ellentétektől feszült, de azt is megemlíti, hogy az akkoriban ott diákoskodó, később híres szlovák költő, Andrej Sládokvic „a szlovák fiatalokra nehezülő erős magyar nyomásról számol be. ”'rl Lichard tanár ekkor itt valóban a szlovák nemzeti öntudat szenvedélyes ébresztője volt. Csukás továbbá arra is felhívja a figyelmet, hogy „a századvég magyar nacionalizmusa előszeretettel hangsúlyozta a selmeci »pánszláv törekvéseket«, az antagonisztikus nemzeti ellentéteket, kellő hátteret festve ezzel saját korának elnyomó politikai törekvéseihez és az ennek érelcei szerint hamisított Petőfi-képhez. ”Ji Csukás határozottan kijelenti, hogy Petőfi nem magyarsága miatt kapott elégtelen oszSZEBERÉNYI László: Selmeci Petőfi-evilékek. In: Honti Naptár (szerk. Pongrácz Elemér) Ipolyság, 1908. 57-64. — Eneyklopédia Slovenská III. Hajko, Vladimir a kol. Bratislava, 1979.363. a CSUKÁS István: Petőfi a szlovákoknál. Bratislava, 1979. 52. 70
