Mezei Zsolt (szerk.): A kényes úrfi s a rongyos baka (Pápa, 2001)
Csáky Károly: Petőfi és Selmecbánya
tályzatot, és Selmecről történt távozását nem lehet kizárólag Lichard számlájára írni. A Lichard-kép árnyaltabbá tételét sokan mások is megkísérelték. Jakus Lajos szerint Lichard kéziratai „nagyon fegyelmezett, rendszerető emberre vallanak”, s nem állt bosszút Petőfin jegyei lerontásával. „Ennek nincs semmi írásos bizonyítéka, az egész csak rosszhiszemű feltételezés. "ir‘ Herényi Ferenc munkájában olvassuk, hogy „Lichard utóbb ideális bűnbaknak bizonyult Petőfi távozásáért, minthogy szlovákságának mindig hangot adott, Selmecen pedig a magyar és a német önképzőkör mellett megszervezte a szlovák diákokét is. Arra azonban semmilyen adut sincsen, hogy pedagógusi erélyeit nemzeti-nyelvi szempontok is izgatták volna.”'1' Fekete Sándor is hangsúlyozza, hogy nincs jogunk Lichard szlovák nemzeti érdemeit kisebbítenünk, ám arra is következtethetünk, hogy „Lichardot Petőfivel szemben nemzetiségi elfogultság vezette. ”~7 Petőfi másik tanára, Boleman István (1795-1882), aki a költészettant, a stílusgyakorlatot, a latin szerzők interpretálását is oktatta, jeles pedagógiai író, tankönyvíró volt, s több irodalomtörténeti és -elméleti könyvet is írt latin nyelven. Róla Petőfi barátai s maga a költő is szeretettel beszéltek. Fekete Sándor viszont szóvá teszi Boleman „csekélyke emberismeretét”, s szerinte a tanárnak bátrabban és határozottabban fel kellett volna ismernie diákja tehetségét.28 Meglehet hát, hogy az említett konfliktus(ok) igazi oka is az oktatás nyelvének idegen íze volt elsősorban. Tehát nem a tanárok tárgyi tudásának vagy a diákok értelmi szintjének hiányosságában leiedzett mindig a hiba. Mindezt egyébként Breznyik is kritikusan elismeri iskolatörténetében: „A főbaj azonban nem az volt, hogy a tanárok szerfelett voltak terhelve, meri hisz a dolgokon könnyen segíthettek volna, ha mindmik osztályokban egy-két tárgyat magyarul adnak vada elő, hanem inkább az, hogy a tanárok vagy átalán nem tudtak magyarul, pl. Royko a felső, Sasko az elemi osztályban, vagy a macsukás 1.1979.43. JAKUS Lajos: Életképek Petőfi diák- és ifjúkorából. In: Irodalomtörténeti tanulmányok. Studia Comitatensia Pestiensis 19. (Szerk. Farkas Péter— Novák László). Szentendre, 1989. 22. ai KERÉNYI Ferenc: Petőfi Sándor élete és kom. Hp., 1998. 43. K Fekete S. 1973.121. “ Fekete S. 1973.123.
