Mezei Zsolt (szerk.): A kényes úrfi s a rongyos baka (Pápa, 2001)

Fabiny Tibor: Petőfi a pesti evangélikusoknál

csak 1884 óta, Baráti Lajos újságpublikációja24 után foglalkozott a költő éle­tének ezzel a szakaszával.) A kérdéssel eddig legalaposabban a korán elhunyt Dienes András foglal­kozott „A fiatal Petőfi” című alapvető művében.25 Hadd idézzem szó szerint kutatási eredményét: „Osztálytársainak többsége a pesti német vagy a né­met nyelvet kifogástalanul beszélő polgárcsaládok fiainak sorából került ki. Nem. volt könnyű a német anyanyelvű tanulókkal versenyezni - le is ma­radt a tanulmányi versenyben alaposan. Osztályának kitűnő-eminens ta­nulói között két magyar anyanyelvű volt, Szudy Károly gyalogos őrmester két fia, a többiek - Hantsch Eduárd, kanitz Jakab, Peez Hermann és Sámu­el, Ringauf Ottó, Ringer Leopold, a görögkeleti Alexander Karkalits és Michael Karkalits nem voltak magyar anyanyelvűek, németek, illetve pesti görögök s bizonyéira alapfokú iskolánk sem voltak magyar tannyelvnek, mint Petőfié. E kitűnők családi származása érdekes: négynek az apja ke­reskedő kettőé gyógyszerész, kettőé a császári hadseregben szolgádé) altiszt, egyé kézműves, egyé pálinkafőző - vagyis ebből a keresztmetszetből arra is következtethetünk, hogy amíg Kecskeméten és Sárszentlőrincen Petőfi pa­rasztok, kisebb birtokú nemesek, honoráciorok fiaival ült együtt az iskola­padokban, Pesten inkább a feltörő új osztály, a pólyáimig vasszorgalommal magoló gyermekeiből állt a környezete. ” Ugyanakkor Hatvány Lajos az irdalomtörténész és tanfelügyelő Pintér Jenőtől származó kéziratos hagyatékból „Tanulótársak” cím alatt a követke­zőket közölte: „Az evangélikusoknál ott szorongott ekkor a IV. osztályú ta­nulók között az a Hirsch Gusztáiv, aki később Zerffi néven olyan áidáiz gyű­lölködéssel támadta Petőfi Sándort.. Hirsch rossz tanuló volt, ebben az évben meg is bukott.’’2" Pesti diáktársairól tehát soha nem emlékezett meg a költő - de érdekes módon egyetlen olyan forrásunk sincs, amelyben ők jellemezték volna híressé vált egykori osztálytársukat. Végül arra a kérdésre keressünk választ, hogy hol lakhatott és mit lát­hatott Petőfi Pesten az 1833/3A-es tanévben? A kis Petőfi akkori szállásadói­ról is csak kevés és ellentmondásos forrás áll a rendelkezésünkre. Egy eddig * * Nemzet, 1884. január 19. * Dienes i. m. 169. Hatvány i. m. 219-220. A3

Next

/
Oldalképek
Tartalom