Mezei Zsolt (szerk.): A kényes úrfi s a rongyos baka (Pápa, 2001)
Fabiny Tibor: Petőfi a pesti evangélikusoknál
nem igazolható véleményt Pintér Jenő jegyzett le - publikálatlan - kéziratában. E feltevést Hatvány Lajos adta közre „így élt Petőfi” című, kibővített, 1955-ben megjelent könyvében.27 Eszerint Petrovics István a fiát Stark János cipészmester Síp utcai lakásába adta be kosztos diáknak. Az eredetileg az Irodalomtörténet című folyóiratba szánt közlés ismerteti a házigazda egész házatáját, háznépét, életét és körülményeit, sőt azt is, mi késztette a költő apját, hogy ide adja be fiát ellátásra és szállásra. Dienes Auidrás 1968- ban megjelent könyvében arra hivatkozva cáfolta ezt az adatot, hogy annak hiányzik az írásos dokumentációja. Utánajárt azonban annak, hogy Stark János utcai cipész és pesti polgár neve valóban szerepel a Fővárosi Levéltár 1833-35 közötti polgárjegyzékében.28 A kérdés tehát további kutatást igényel. A másik lakóhelyi forrás már megbízhatóbb. Ez Karacs Teréz írónőtől, Karacs Ferenc neves rézmetsző leányától származik, és elsőként Ferenczi Zoltán tette közzé 1896-ban megjelent Petőfi-életrajzában. Eszerint a fiatal diák szállása apjának egyik rokonánál, a Geiszt-házban lakó Petrovics János kocsmárosnál, az egykori lovashajdúnál volt, éspedig az Ősz (ma Szentkirályi) és Zerge (ma Bródy Sándor) utca találkozásánál. A kocsmáros két fia, Pál és István a szomszédos Karacsék Árpád nevű fiával gyakran együtt játszottak.29 Azt is tudjuk, hogy a kérdéses tanévben a költő István nevű öccse az evangélikus elemi iskola második osztályát végezte Balasovics Lajos tanársága alatt.30 Petrovics János két fia valószínűleg az Ötpacsirta (ma Puskin) utcai tót elemi iskolába járt. Anyjuk Liptó megyei szlovák asszony volt, családjuk lelkipásztora bizonyára Ján Kollár, a pesti egyház szlovák lelkésze lehetett. Mai tudásunk szerint így áll előttünk az a tanév, amelyben Petőfi - akkor még Petrovics - Sándor a pesti evangélikus gimnázium tanulója volt. Sok látványban és élményben lehetett része a fejlődő város zsongó életében. Hiszen azon az őszön voltak a budai és pesti hadgyakorlatok, akkor húzták fel a Széna (ma Kálvin) téri református templom új harangjait, mikor az 27 Uo. 221. 28 DIENES i. m. 311-313. 29 FERENCZI Zoltán: Petőfi életrajza. Bp., 1896. 30 HATVÁNY i. m. 223. — Karacs Teréz: Petőfi gyermekkoráról = Nemzet, 1884. január 23.
