Mezei Zsolt (szerk.): A kényes úrfi s a rongyos baka (Pápa, 2001)
Előszó
ELŐSZŐ Nemzeti irodalmunk két óriásának, Petőfi Sándornak és Jókai Mórnak szeretne emléket állítani ez a tanulmánykötet. Nem önmagáért való módon, hanem megfelelő tudományos színvonalú, irodalomtörténeti megalapozottsággal bíró megemlékezésként, amely — reményeink szerint — hozzájárulhat a hatalmas Petőfi-Jókai-irodalom gazdagításához. A Pápai Református Gyűjtemények, amely ennek a kötetnek is gondozója és kiadója, 1998-ban és 2000-ben tudományos tanácskozást rendezett Petőfiről, illetve Jókairól. 1998-ban és 1999-ben nemcsak a ’48/49-es magyar forradalomról és szabadságharcról szólt az ünnep, hanem a vele elválaszthatatlanul összeforrott Petőfiről is: születésének 150. (1998), és halálának 175. (1999) évfordulójára is emlékeztünk. 1998. június 6-án „Petőfi iskolái” címmel, az Országos Petőfi Emlékbizottság közreműködésével rendeztünk konferenciát a pápai református Otemplomban. Itt ismert és elismert kutatók, irodalomtörténészek és pedagógusok rajzolták föl a gyermek és fiatalember Petőfi (akkor még Petrovics) Sándor útját a kecskeméti kisiskolától a pesti evangélikusok és piaristák, az aszódi és Selmecbányái iskola padjaitól a pápai kollégiumig. Májakkor fölmerült, hogy a jól sikerült konferencia előadásait kötetben is meg kellene jelentetni. 2000-ben — a millennium mellett — nagy prózaírónk, Jókai Mór születésének 175. évfordulóját is ünnepeltük. Úgy gondoltuk, hogy a Petőfí-szimpozion párjaként Jókairól is hasonló rendezvénnyel emlékezünk meg. Erre 2000. szeptember 30-án került sor „Jókai és Pápa" címmel. Ekkor a reformkori Pápáról, a Jókai írásművészetében föllelhető pápai hatásokról és motívumokról, kultuszának néhány eseményéről és a mai Jókai-recepció helyzetéről hangzottak el értékes előadások. Mindezek alapján kötetünk a következő részekből állt össze: Mintegy bevezetőül, Hudi József levéltáros kollégánk tanulmányát közöljük, amelyből a reformkori dunántúli kisváros, Pápa közigazgatási, társadalmi, 5
