Mezei Zsolt (szerk.): A kényes úrfi s a rongyos baka (Pápa, 2001)
Előszó
gazdasági, kulturális viszonyait ismerheti meg az Olvasó. Tisztában kell ugyanis lennünk azzal, hogy Petrovics Sándor és Jókay Móric milyen társadalmi körülmények között élte diákéletét. Tanulmánykötetünk első „blokkjában” az 1998-as konferencián elhangzott előadások szerkesztett változata olvasható, kiegészítve két másik, nem kevésbé jelentős tanulmánnyal. Székelyeié Körösi. Ilona Petőfi kecskeméti iskolájáról és tanítójáról értekezik, Fabiny Tibor a pesti evangélikusoknál, Jeleníts István a pesti piaristáknál, Csáky Károly pedig a selmeci líceumban töltött tanév eseményeit és összefüggéseit állítja elénk. A következő két írás nem hangzott el a konferencián, megjelentetésüket mégis fontosnak tartjuk. Nádasdy Lajos „Petőfi, a pápai diák” című tanulmányának eredeti változata 1972-ben, Petőfi születésének 150. évfordulójára készült és egyes részei a szombathelyi „Életünk” irodalmi folyóiratban láttak napvilágot (1973/5. szám, 454-460.) Az itt olvasható teljes változat eddig még sohasem került publikálásra. Fontos tanulmány ez, mert végre „helyére teszi” azokat a nem egyszer legendás — és sokszor téves — elképzeléseket, amelyek Petőfi pápai tartózkodásával kapcsolatban keringtek, és még a helytörténeti irodalomból is ellentmondásos módon köszöntek vissza. Hasonlóképpen a pápai tartózkodásra koncentrál Bodolay Géza is, aki talán a legkiválóbb ismerője a magyarországi iskolai diáktársaságok történetének, így a pápai kollégiumi Képzőtársaságnak is, amelynek Petrovics Sándor jeles tagja volt. Nemcsak az egyesületben betöltött szerepéről értekezik, de a fennmaradt jegyzőkönyvek alapján a társaságban mindig meglévő, ám időnként elhalványuló Petőfi-kultuszról is forrásértékű adatokat sorol elő. A Petőfi-opusz utolsó tanulmányát Veress Zsuzsa írta, aki gyakorló gimnáziumi tanárként a Pápán írt Petőfi-versek elemző bemutatására vállalkozott. Elsősorban az ő munkájának kiegészítéseként illesztettük kötetünk végére azt a „Szöveggyűjtemény"-t, amely Petőfi Sándor Pápán írott verseit, képzőtársasági székfoglaló beszédét, valamint egy Jókai-verset és egy Jókai-elbeszélést tartalmaz. (Azt gondoltuk: műelemzést olvasni a mű nélkül — nem sok értelme volna...) Kötetünk második felében a Jókai-konferencia szerkesztett előadásait találhatja a Tisztelt Olvasó. Korsós Bálint, a Pápai Református Gimnázium igazgató-helyettese és magyartanára a Jókai-művekben föllelhető pápai ele6