Mezei Zsolt (szerk.): A kényes úrfi s a rongyos baka (Pápa, 2001)

Előszó

gazdasági, kulturális viszonyait ismerheti meg az Olvasó. Tisztában kell ugya­nis lennünk azzal, hogy Petrovics Sándor és Jókay Móric milyen társadalmi körülmények között élte diákéletét. Tanulmánykötetünk első „blokkjában” az 1998-as konferencián elhangzott előadások szerkesztett változata olvasható, kiegészítve két másik, nem kevés­bé jelentős tanulmánnyal. Székelyeié Körösi. Ilona Petőfi kecskeméti iskolájá­ról és tanítójáról értekezik, Fabiny Tibor a pesti evangélikusoknál, Jeleníts István a pesti piaristáknál, Csáky Károly pedig a selmeci líceumban töltött tanév eseményeit és összefüggéseit állítja elénk. A következő két írás nem hangzott el a konferencián, megjelentetésüket mégis fontosnak tartjuk. Nádasdy Lajos „Petőfi, a pápai diák” című tanulmá­nyának eredeti változata 1972-ben, Petőfi születésének 150. évfordulójára készült és egyes részei a szombathelyi „Életünk” irodalmi folyóiratban láttak napvilágot (1973/5. szám, 454-460.) Az itt olvasható teljes változat eddig még sohasem került publikálásra. Fontos tanulmány ez, mert végre „helyére teszi” azokat a nem egyszer legendás — és sokszor téves — elképzeléseket, amelyek Petőfi pápai tartózkodásával kapcsolatban keringtek, és még a helytörténeti irodalomból is ellentmondásos módon köszöntek vissza. Hasonlóképpen a pápai tartózkodásra koncentrál Bodolay Géza is, aki ta­lán a legkiválóbb ismerője a magyarországi iskolai diáktársaságok történeté­nek, így a pápai kollégiumi Képzőtársaságnak is, amelynek Petrovics Sándor jeles tagja volt. Nemcsak az egyesületben betöltött szerepéről értekezik, de a fennmaradt jegyzőkönyvek alapján a társaságban mindig meglévő, ám időn­ként elhalványuló Petőfi-kultuszról is forrásértékű adatokat sorol elő. A Petőfi-opusz utolsó tanulmányát Veress Zsuzsa írta, aki gyakorló gimná­ziumi tanárként a Pápán írt Petőfi-versek elemző bemutatására vállalkozott. Elsősorban az ő munkájának kiegészítéseként illesztettük kötetünk végére azt a „Szöveggyűjtemény"-t, amely Petőfi Sándor Pápán írott verseit, képzőtársa­sági székfoglaló beszédét, valamint egy Jókai-verset és egy Jókai-elbeszélést tartalmaz. (Azt gondoltuk: műelemzést olvasni a mű nélkül — nem sok értelme volna...) Kötetünk második felében a Jókai-konferencia szerkesztett előadásait ta­lálhatja a Tisztelt Olvasó. Korsós Bálint, a Pápai Református Gimnázium igazgató-helyettese és magyartanára a Jókai-művekben föllelhető pápai ele­6

Next

/
Oldalképek
Tartalom