Mezei Zsolt (szerk.): A kényes úrfi s a rongyos baka (Pápa, 2001)

Korsós Bálint: „Áldott legyen a láng...” Pápai hatások Jókai írásművészetében

juk azt, hogy kerekdedebb lenne, ha „a vetélkedők küzdése tárgyául szolgáló nőnek könnyelműbb” jellemet rajzolna szerzője.18

Eredeti (K/l), átdolgozott, bár csak 2/3-nyi terjedelmű (K/2) és a bírálat után idegen kézzel az Érdemkönyvbe bejegyzett változatában (É) is ismerjük viszont ebből az esztendőből Istenítélet című beszélyét. Ezt 1842. február 9-én olvasta föl, s Bárány Gusztáv február 13-ai keltezésű kritikája szerint „némely bő leírásokat” elhagyva, s „néhány megjegyzett kifejezést” kijavítva az Érdemkönyvre méltó lehet.19 Jókai monográfusa, Nagy Miklós szerint „az első impurum és az Erdemkönyv, illetőleg a KJ2 között jelentős eltérés van, ami az ifjú szerző nem mindennapi művészi haladásáról tanúskodik. Valószínűnek látszik: Jókai a változtatásokat önként és nem a bíráló javaslatára hajtotta végre. A bírálat ugyanis nem tartalmaz részletes utasításokat, mélyebb szempontokat, így nem is lehetett forrása annak a tetemes jellemzésbeli és stilisztikai változásnak, ami K/l és K/2 között végbement. Igenis van azonban különbség a K/2 meg az É fogalmazása között is, noha igen csekély, s ez már következhetett Bárány Gusztáv kritikájából. ”2"

Egy csokor a szerző saját elhatározásból végrehajtott javításaiból: A K/l- ben Rény és vétek még a cím, s az intrikus lovag neve Kajla, aki ostoba és durva arcú. Ezzel szemben a K/2 Istenítéletében Szentiváni Néró lovag „szép, de fagyasztó arcú”. A K/l Kajlája durva: azután kéri a lány szerelmét, hogy bátyja gyilkosának mondotta magát. A K/2 Nérója ezzel szemben megbízójával szemben kínál szerelmi szövetséget a lánynak, s a vallomás sikertelensége után is csak a felbujtó jöttével riogatja. S amíg a K/l-ben Inda, a lány végez az erős férfival, addig a K/2-ben a Néró által halottnak vélt Zafír (a lány bátyja) megjelenése kergeti a mélységbe a démoni gonoszt. Stílusát tekintve a K/l-ben még Nagy Miklós talált ilyen képzavart, hogy „a kis patak tisztán, mint az első ember jelleme csordul ki”, a későbbiekben ilyet már nem lelünk, ugyan a legjobb szövegezés sem rí ki a korabeli vadromantikus próza átlagából, egyedül a K/2 és É atmoszferikus nyitó leírása az éteri tisztaságú, komor sziklák övezte hegyvidékről mutat kiugró nyelvi talentumra.21

,s SZATHMÁRY im. 98.

1:1 PONGRÁCZ im. 6.

20 Nagy im. 166.

21 NAGY im. 166-167.

188