Mezei Zsolt (szerk.): A kényes úrfi s a rongyos baka (Pápa, 2001)

Korsós Bálint: „Áldott legyen a láng...” Pápai hatások Jókai írásművészetében

Összehasonlítási alapul az ugyanazon az évben született A teremtés reggele című elbeszélés kínálkozik a képzőtársasági versenytárs, Kolmár József tollá­ból.22 23 Elbeszélése a felvilágosodás-korszak felé lépett vissza: eufórikus lelke- sültséggel írja le a világ kifejlését, hajnalból kibontakozó kozmogóniaként, iskolás, néhol annál valamivel frissebb stílusban. A korabeli magyar tudomá­nyos nyelv göcsörtössége gyengíti a mű hatását, amely nem mérhető Jókai Istenítéletéhez. Az 18^8-as „nagy generáció” Pápán Az Istenítélet, amely 1844-ben a Tarczy szerkesztette Tavasz című antológiá­ban jelent meg, Jókai első kinyomtatott írása. Pápa hozta meg számára az első sikert, s a pályadíjként nyert aranyat, bár rá jellemző módon az „örömünnep”- et követő mulatság résztvevői között már nem találkozunk a nevével. Ennek ellenére, s bár hogy Petőfivel is inkább egy évvel később kecskeméti találkozá­suk révén melegedtek össze, Jókai valamennyi későbbi visszaemlékezésében tág teret szán a Képzőtársulatban őt körülvevő pápai iskolatársi, baráti kör­nek: „Nagy szerencséje volt, - mondja erről - hogy kortársai, akikkel az isko­lában versenyeznie kellett, fényes tehetségű és nagy szorgalmú ifjak voltak. S az alapító tagok szerteágazó életpályáit nagy vonalakban áttekintve felfi­gyelhetünk arra, hogy az iskola elhagyása utáni szétrajzásukat követően alig lesz a magyar szellemi egyházi és közéletnek olyan területe, ahová ne jutná­nak, ellenben történelmünknek a nemzedéküket ért megrázkódtatásai bizo­nyos lényegi pontokon szinte váratlan újbóli találkozásokat, összeseregléseket hoznak életükben. Az, hogy közülük alkotói pályáján ki mire vitte, inkább az egyéni tehetség és az azzal való helyes gazdálkodás kérdése. Nemzedéki törté­nelmük találkozási pontjai viszont sokban visszautalnak a felnevelő, küldetést adó „Alma materra”. Az idősebbek közül Gondol Dánielt (1815-1891) mint a rakoncátlan tehet­ségű Kerkápoly rokonát, idősebb diákként korrepetitorát ismerhette, s aki már 1841-ben és 1842-ben országos hírt szerzett hegeliánus felfogású műfajelméleti dolgozataival (Mi a különbség a dráma és a regény közt?, illetve a Szophoklész 22 DRETGy Kézirattára 0. 1092 23 FÁBR1 im.18. 189

Next

/
Oldalképek
Tartalom