Mezei Zsolt (szerk.): A kényes úrfi s a rongyos baka (Pápa, 2001)
Bodolay Géza: Petőfi Pápán
barátságellenes verseinek a megszületésében. A Képzőtársaság tagjai a jelek szerint egyáltalán nem vették a szívükre Petőfi tiltakozó nyílt levelét, mert az 1845-46-i tanévtől kezdve egyre nagyobb számban szavalták a költeményeit. Már életében ő lett a legtöbbször szavalt, legnépszerűbb költő a Képzőtársaságban. Népszerűségét az is mutatja, hogy míg többi költőnktől egy-egy ma is számon tartott verset szavaltak gyakrabban, Petőfitől sok verset adtak elő a gyűléseken, sok alkalommal. Mintha ebben is Petőfi példáját igyekeztek volna követni a fiatalabb pápai diákok, megfigyelhetjük, hogy legújabban megjelent verseit azonnal szavalni kezdték a gyűléseiken, mint ahogy Petőfi is legnagyobb sikerét pár évvel korábban Gaal József (Szálkái Máté) Az ólmos botok című versével úgy aratta, hogy az épp akkor megjelent verset még Tarczy sem ismerte, nemhogy diáktársai. így Petőfi Felhőiből szavalt több darabot 1846 májusában az emlékezéseiben talán megbízhatatlan, de Petőfi tiszteletében következetes Puzdor Gyula, pedig a kötet nem sokkal előbb jelent meg. Abban is Petőfit látszanak követni, hogy előszeretettel választották a „színészi szavalásra”, eljátszásra különösen alkalmas verseket. Szavaltak verseket a pápai tartózkodása idején születettek közül is, szerepel a jegyzőkönyvben a Felköszöntés, a Lehel, az Ideál, többször szavalják a Távolbólt is, azután megint újabb verseiből látjuk kétszer is a Vajda Péter haláléira írt szép költeményét; a Szerelem gyöngyeiből is szavaltak ebben a tanévben. Az 1846/47. tanévben is szerepelt több vers a Szerelem gyöngyeiből, elszavalták az 1846 áprilisában írt Szilaj Pistát, a januári Az őrültet, amely kedvelt szavalati darab maradt a Képzőtársaságban száz éven át; többször is részletet adtak elő A helység kalapácsából; az 1846. október végén született Erdélyben című verse még ebben a tanévben kétszer is előkerült. Vidám verseit is megszólaltatták, pl. a Csokonait, a Szomjas ember tűnődését. A következő (csonka) tanévben egészen Petőfi követőivé váltak a Képzőtársaság tagjai: 1848 márciusában külön kinyomtatták a Nemzeti dalt a Főiskolai Nyomdában, fáklyás felvonulással üdvözölték a pesti ifjúság forradalmát. Hiszen az ifjak élén két volt pápai diák, képzőtársasági tiszteleti tag, Petőfi és Jókai állt, de ott volt soraikban az a Hamar Dániel is, aki utánuk volt sokat szereplő tagja a társaságnak. Általában alig van az ismert nevű márciusi ifjak közt valaki, aki nem valamelyik diáktársaságban működött a korábbi években. 135
