Hudi József (szerk.): Kacz Lajos visszaemlékezései (Pápa, 2011)

XXVII. Epilógus

nyemnek természetes folyománya volt, egy benső parancs, melynek engedelmeskednem kellett. Most, hogy nem élnek többé azok, a kikhez engemet a vérség láncza fűzött, a kik értem küzdöttek, fáradoztak, hogy valamivé lehettem, most is akárhányszor megszáll az önvád, hogy velük szemben - míg éltek, nem róttam le eléggé hálatartozásomat, hogy még mindig sokkal adósnak érzem magamat. Ha egyebet értük már nem tehetek, áldom haló poraikat és kegyelettel őrzöm kedves emlékeiket.

Életem egyik alaptörvényének tartottam mindig e kötelességérzetet, a vállalt kötelesség hű és pontos teljesítését. A mely kötelességet vállaltam, arra magamat képesnek is éreztem, ha nem voltam a munkakörben teljesen tájékozott, a szükséges ismereteket megszereztem. Hosszú hivataloskodásom alatt nem ért soha az önvád, hogy bárkinek tudatlanságból, vagy hanyagságból kárt okoztam volna. Sőt, mindig annak a tudata hatott át, hogy a köztisztviselő a közérdek szolgája, a hozzá forduló feleknek tájékozást, útbaigazítást, jogtalan megtámadások ellen védelmet nyújtani köteles. Mindig fellázított, ha egy köztisztviselő durvaságáról, basáskodásáról hallottam; az ilyen embert mindig szerettem volna lelökni arról a helyről, melyet hivatás nélkül bitorolt.

Azt nem tagadhatom, hogy olyankor, mikor kedves baráti körben voltam, a hol szívesen időztem, egyszer-másszor megtörtént, hogy a hivatalos órát el mulasztottam, vagy a hivatalba egyáltalán nem mentem be, a mikor nem tűztem ki tárgyalást, vagy a mikor nem volt ülés jelezve. Hiszen távol maradásomat senki nem vette észre, senki ezért meg nem rótt. De megróttam ön magamat, feltámadt ellenem a saját lelkiismeretem, ez a kérlelhetetlen biró, a mely erősebben megvádolt, mint legszigorúbb ellenfelem tehette volna. Felesleges volt mindig engem valamely mulasztásra emlékeztetni, valamiért szemrehányást tenni. Nem is szerettem, ha valaki ezt tette. Ilyenkor különben nyugodt természetem indulatosan szokott kitörni. Hiszen elvégeztem én azt- 298 -