Hudi József (szerk.): Kacz Lajos visszaemlékezései (Pápa, 2011)

XXV. Utrecht, London, Gotha

Innét már vasúton mentünk Gothába, hogy ott Faluvégi Alberttel350, ki itt tartózkodott tanulmányúton - a magyar kormány megbízásából, és aki Székely Ferinek Nagyenyedről jó barátja volt, - találkozzunk. Faluvégi, kinek érkezésünket jeleztük, már várt bennünket és a saját lakásán elszállásolt.

Gothában akkor hires tanítóképző intézet volt, melynek élén Kehr351 tanár - Németország egyik legkiválóbb paedagogusa állt. E kiváló tanár előadásait Faluvégivel együtt mi is több ízben meglátogattuk. Egy heti időzés után én itt magyar barátaimtól elváltam, és Péter

350 Faluvégi Albert (1843-1894 után) állami tanítóképző-intézeti igazgató. Torboszlón (Maros-Torda vm.) született református lelkészcsaládba. A marosvásárhelyi és nagyenyedi kollégiumban tanult. A papi vizsga letétele után 1868-ban a marburgi egyetemen folytatta teológiai és bölcseleti tanulmányait, a tanév végén Svájcba és Párizsba is ellátogatott. 1869 őszétől br. Eötvös József mint képzőintézeti tanárjelöltet a gothai tanítóképzőbe küldte, ahol Karl Kehr igazgató pedagógiai módszereit tanulmányozta. 1870. július 27-től a zilahi tanítóképző tanára, majd igazgatója. Számos tanügyi szakcikket írt, több iskolai értesítőt szerkesztett. Vö. SZINNYEI 1894. III. 113-114.

351 Kehr, Karl (Goldbach, 1830. április 6,- Erfurt, 1885. január 18.) kiváló német pedagógus, tanítóképző-intézeti tanár és igazgató, pedagógiai szakíró. A Gotha közelében fekvő Goldbachban, szegény családba született. Az elgelspergi falusi népiskolában, majd a gothai tanítóképzőben tanult, 1863-ban lett a gothai, 1873-tól a halberstadti tanítóképző intézet tanára, 1875-től a városi tanács tagja. 1878-ban a jénai egyetem a német iskolarendszer fejlesztéséért bölcsészdoktori címet adományozott neki. 1884-től az erfurti tanítóképző igazgatója, iskolai tanácsos lett. 1884-ben még részt vett a mer- seburgi szász tartományi zsinaton, ahonnan betegen tért haza. Halálát asztmás roham okozta. Kitűnő gyakorlati szakember volt, szemináriumait számos külföldi országból látogatták. A magyarok közül Gyertyánffy István (szül. 1834), a későbbi székelykeresztúri, majd budai tanítóképző igazgatója is nála tanult. Pedagógiai tantervei és módszerei a magyar tanügyre is hatással voltak, fő műveit számos európai nyelvre, így magyarra is lefordították. Halberstadtban 1892-ben emlékművet állítottak a tiszteletére. Legismertebb, 12 kiadást megért műve: KHER 1868, melynek eredetijét a düsseldorfi egyetemi és tartományi könyvtár újabban digitálisan is hozzáférhetővé tette. [Forrás: SZINNYEI 1896. IV. 40-42. RNL 1914. XI. 401-402., részletes életrajza: http://de.wikisource.Org/wiki/ADB:Kehr_Karl [letöltés: 2010. 12. 10.]- 281 -