Hudi József (szerk.): Kacz Lajos visszaemlékezései (Pápa, 2011)
XVII. Második pozsonyi évem
- No hát, tudod, milyen anekdotát juttattál eszembe - szóltam neki. - A nagyon berúgott ember hazament, beledűlt a sárba, arra ment a szintén erősen pityókos komája, a kit arra kért, hogy segítse őt talpra állítani. Tudod édes komám - szólt neki emez - azt nem tehetem, mert magam is kapatos vagyok, hanem magam is melléd fekszem. Hát én sem adhatok neked egy árva krajczárt sem, hanem gyalog haza mehetek veled. Ha Sopronból el tudtál kutyagolni idáig, innét is haza juthatsz gyalog. De a vakáczióig még két napunk volt hátra. Addig is csak élni kellett. Hát a Virág Lajost aztán úgy tartottuk, hogy a kenyerünket, én is, Lupszi is, neki adtuk, ez mindenesetre tett ki annyit, mint a mi kosztunk. Közben találkoztam Kemenczki Józsival, elmondtam neki az esetemet, s közöltem vele azt is, hogy én Virág Lajossal gyalog haza megyek az ünnepekre. A Józsi is gondolt egyet, és felcsapott utitársnak. Az nap, mikor megkaptuk a vacatiot, ebéd után aztán hármasban elindultunk a pozsonyi országúton, melyen eltévedni nem lehet. Az utravalóval nem igen terheltük meg magunkat. Mindegyikünknél volt egy kis pakktáska, abba egy pár fehérnemű. Összes pénzünk 9 krajczár volt, ennek is Józsi volt a boldog birtokosa. De azért vidáman keltünk útra, azzal a megnyugtató érzéssel, hogy bennünket kirabolni nem lehet. Az úti programm az volt, hogy aznap eljutunk a Pozsonytól mintegy 20 kilométerre fekvő Csötörtök157 nevű községig, ott meghálunk, aztán másnap estéiig elérhetjük Aranyost158 és harmadnapra otthon vagyunk. 157 Csötörtök/Csütörtök (Loipersdorf) az eberhardi uradalomhoz tartozó magyar mezőváros Pozsony vármegyében, a pesti országút mentén. 1851-ben 508 katolikus, 8 izraelita, 4 református lakosa volt. Vö. FÉNYES 1851.1. 229. 158 Aranyos község 1848 előtt 5365 hold területű, 1222 lakosú, református anyaegyházzal bíró nemesi község (181 nemes családdal) Komárom megyében, Komáromtól nyugatra, az Öreg-Duna mellett. Vö. FÉNYES 1994. 141-142.- 170 -