Hudi József: A dunántúli nemesi községek statútumai a XVII–XIX. századból (Veszprém, 1999)
A nemesi községek szervezete és működése a XVII–XIX. században
5 1. sz. táblázat A nemesi közösségek száma a Dunántúli Kerületbe 1840 táján Sorszám Vármegye Települései száma Nemes közösségek száma 1. Baranya 39 1 3 2. Fejér 214 31 3. Győr 118 22 4. Komárom 156 45 5. Moson 67 7 6. Somogy 499 62 7. Sopron 273 46 8. Tolna 116 17 9. Vas 676 109 10. Veszprém 316 53 11. Zala 610 179 Mindösszesen: 2530 574 A szabad királyi városokat, mezővárosokat, falvakat és a népes pusztákat feltüntető adatsor szerint a nemesi községek és közbirtokosságok tették ki a települések közel 23 %-át. Közismert, hogy a nemesség arányában, településrendjében, vallási megoszlásában is igen nagy eltérések mutathatók ki az egyes megyékben. A curialista községek a Dél-Dunántúlon szétszórva, a Balaton vonalától északra több kisebb tömbben (Zalaegerszeg környéke, Marcal-mente, Kemenesalja, Balaton- felvidék, Mezőföld, Rábaköz, Középső-Répce-vidék, Csallóköz stb.) helyezkedik el. Minden jelentős curiális nemességet felmutató megyében a protestáns nemesség a meghatározó, ezen belül azonban Győr, Sopron és Vas megyében az evangélikusok, Fejér, Komárom, Somogy, Tolna, Veszprém és Zala megyékben a reformátusok aránya a döntő. A nemesi közösségeknek több féle önszerveződése alakult ki a török hódoltság megszűnte után: az egytelkes (curialista) és köznemesi közbirtokossági, valamint a különigazgatás alá tartozó egyházi nemesi (praedialista) falvak mellett a mezővárosokba költöző nemesek is önkormányzatokat (önálló nemesi községet) szerveztek, sőt - a tilalom ellenére - még a szabad királyi városokban is megkísé- 14 14 FÉNYES 1841. adatai alapján. Fényes Elek Tolna, Vas és Zala megyében csak a legnépesebb pusztákat tüntette fel, így a falunyi népességű pusztákon működő közbirtokosságokat nem ismetjük meg statisztikai leírásából. A falvak esetében a jogállást (curialista, praedialista) csak elvétve tünteti fel. A nemesi jogállásra vagy a közös birtoklásra a földesurak megjelöléséből következtethetünk. Pl. a „földesurai: többen”, „több közbirtokosok'', „számos nemesek” kifejezések, illetve a nemzetségek név szerinti megemlítése, a kettőnél több köznemesi család felsorolása utal erre. A népes pusztákon kialakuló közbirtokosságok főleg Fejér, Komárom, Somogy és Tolna megyében jellemzőek. Vas, Veszprém és Zala megyékben Fényes alig emUü a pusztákat, holott számos nemesi közbirtokosság alakult ezeken is. Ily módon az utóbbiak esetében a nemesi közösségek számának minimuma jelenik meg leírásában.
