Hudi József: A dunántúli nemesi községek statútumai a XVII–XIX. századból (Veszprém, 1999)
I. Forrásközlés. Nemesi falutörvények a Dunántúlról
53 Coram me Francisco Hetyey jurassore Co[mi]t[a]tus Sopronien[sis] m. p. (saját pecsétjével) Coram me Jakobeo (sic!) Badios Jurassor Co(mi)t(a)t(us) Sopronien(sis) m. p.‘ FORRÁS: SL Acta juridica. Toni. 3. No. S. Eredeti, rongált. A hitelesítés Felsőbüki Nagy István alispán, Nagy Pál szolgabíró, Hetyey István és Hetyey Ferenc esküdtek pecsétjével történt. IRODALOM: SOÓS 1941. 13. 1699. május 1. Jobahá/.a és Csáford (Sopron vm.) nemesi statútumai A történeti Sopron megyében, a, Rábaközi Járásban fekvő Jobaháza és Csáford a XVII. században evangélikus lakosságú volt.'9' A XIX. századra Jobaháza helység déli határába olvadt Csáford, amely ezzel megszűnt önálló település lenni. Jobaháza a XVIII. század végére katolikus többségűvé vált. 1646-ban az evangélikus lakosságú Jobaháza, Csáford és Potyond Bogyoszló filiája volt. A Rábaköz katolizációját követő állapotot rögzítette Drinóczy György, csornai premontrei kanonok reformkori megyetörténeti és megyeleíró kézirata: a katolikusok a bogyoszlói plébániához, a lakosság kb. 40 %-át kitevő evangélikusok a farádi anyaegyházhoz tartoztak.292 293 294 295 * 297 A fatomyú katolikus templomot 1744-ben építették. A jobaházi képzett nemesek közül (pl. a Bolla, a Dőry, a Tevely és Török családból) többen vármegyei tisztséget viseltek a XVIII-XIX. században. A legnagyobb karriert a jobaházy Győry család futotta be, amely 1770-ben a grófi címet is elnyerte 1840 körül Jobaházán 484 katolikus, 292 evangélikus és 33 izraelita élt.' A csáfordi és jobaházi előkelőbb nemesek első, 1699-ben kelt statútumai XVIII. századi átiratban maradtak fenn. A két szomszédos település nemesei 1746. március 7- én jelentek meg Csomón, a Szent Mihály arkangyalról elnevezett premontrei kon- vent színe előtt, hogy a falu szerződés formájában elkészített magyar nyelvű rendtartását bevallják a hiteleshely előtt. A konvent eleget tett kérésüknek és bizonyságlevélbe foglalta a szerződést, melyet a bevezető és záró formula elhagyásával teszünk közzé.217 A falunak ekkor már fejlett önkormányzata volt, a rendszabások csak a fő jövedelmi forrást képező kocsináltatásra és a határhasználatra, valamit a lakosságfegyelmezésére vonatkoznak. 292 Kelt Fölső Szoporon, 1693. június 15-én. Előttem, Hetyey István Sopron Vármegye esküdtje előtt, saját kezűleg. Előttem, felsőbüki Nagy István mester, Sopron Vármegye abspánja előtt, saját kezűleg. Előttem, Nagy Pál Sopron Vármegye szolgabírája előtt, sajőt kezűleg. Előttem, Hetyey Ferenc Sopron Vármegye esküdtje előtt, saját kezűleg. Előttem, Badics Jakab Sopron Vármegye esküdtje előtt, saját kezűleg. 293 PRAY 1924. 86-88. A történeti Sopron megyében két Csáford község volt; az egyik a Répce vidékén (a későbbi Répcecsáford, ma: Csáfordjánosfa része), a másik a Rábaközben, Jobaházával szomszédos, annak határába olvadt. 299 Drinóczy György: Sopron vármegye esmertetése. Jobaháza. Kézirat, SL Csornai Premontrei Prépostság Magánlevéltára, Kézirattár. 295 DOMINKOVITS 1995.62-63. 290 FÉNYES 1841.289. 297 A hiteleshelyen a két községből az alábbi nemes urak jelentek meg személyesen: Döry Zsigmond, Tóth Ferenc, Török Ferenc, Tóth György, Kovács Zsirmond, Török József, Milley János, Tóth István, Milley Ferenc, Török györgy, Tóth Pál, Döry Sándor, Csáfordy Bálint, Tompos János, Tompos Péter, Kovacsics Jakab, Kaitár Imre, Fodor András, Török János, Pottyondy László, Török György, Vörös Miklós, Nyikó Ferenc, Pottyondy György, Kaitár György és Vatai Sándor.
