Hudi József: A dunántúli nemesi községek statútumai a XVII–XIX. századból (Veszprém, 1999)
I. Forrásközlés. Nemesi falutörvények a Dunántúlról
39 fél hold szolgálati földdel rendelkezett.134 Első rendtartásukat szerződés formájában 1647-ben foglaltatták írásba, melyet azután - a járási szolgabíró segítségével - a megye pecsétjével is meg kívántak erősíteni. Az 1647. évi statútumon alapuló, bizonytalan datálású, íráskép alapján XVII. század végi, XVIII. század eleji statútumból ismeri, hogy a két falu közös elöljárót választott a céhmester személyében. A tisztséget évenkénti váltással, hol egyik, hol a másik faluból töltötték be135. Mi tompaházi és berekal(j)i nemessek és nemtelenek, egész két faluul gyűltünk öszvö néminémö elöbbeni végezésünk föl bomlásának, ujobban tét hehe hozásának okáért, kezünk egyenlő consensusbul136 be advá[n], esküt és ezéh mester uraimnak,137 négy forintigh, melly végezésünk következik ekképpen. 1. Mivel semminémö tilos tételrül való közönséges falu igasságha közöttünk nem lévén, végezték azt, hogy akorbéli ezéh mester, mint biro, a hol tilost tészen, szántó marha számára, azt senki magátul megh ne szabadéthassa, hanem egyenlő consensusbul szabadullyon megh, a ki penigh ezt violalna ex tűbe,138 magunk erejével négy forintot vehessünk rajta, toties quoties,139 végezésünk ellen cselekednék. 2. Mint hogy alkalmas ideje, hogy korcsonták lévén faluinkban, semmi ako pénz nem volt az falu számára, és látván károsnak lenni, végezték azt, hogy ha ki bort hoz korcsomára, annak utánna, magátul föl ne kezehesze (sic!), hanem nekünk hitvös bor mesterünk lévén, tartozzék oda hívni, és az meg kostolván az bort, az mire hagya kezdeni, föllyeb ne árulhassa, hozzá tévén azt, hogy it való embernek, az kinek valami értéke vagyon egy forintot hitelben tartozzék az korcsomáros az(t) beadni inig az bor el kél, és kelvén penigh az bor, ha ki az árrát (kérvén) megh nem akarja ailtii, két annyi érő záloghját el vihesse, hol penigh rnagha ölégtelen volna, az megh vételre, az bor mester, az ezéh mestert melléje vévén, plenipotentiat140 adtunk nekik, hogy akárkinek házára mehessenek, és két annyi érő záloghját el veheszék, ha tizen eötöd napigh ki nem válttya, szabad legyen az korcsomáros véle hová teszi, az ki penigh az it való hitvös bor mester által fői kezdetet bor helet másuvá küldene, ki rekesztete azt belőle, hogy beteghnek, és ha kinek olly vendéghe lenne, hogy az it való bort nem ihatná, egy vagy két pint boregh meg engedteték [,..]14 hogy hozhasson aliquin egy forint annakis büntetése. 3. Sörtés marhájuk lévén, annak penigh bizonyos pásztora, minden ember tartozzék marháját ki hajtani, hol1'12 142 az ki az ellen cselekednék, és marháját ithon hadná, falu erejével megh büntetődgyék, egy szóval mindennémő közönséghes falu igasságával az ki az magát ki venné, mind annyi szer büntetődgyék, f[lorenos) 4. hogy penigh nagyob ereje legyen végezésünknek, biro ur[am] cum sibi adjunctis,143 kezek írásával, és pöcsétivcl megh erösétvén élhessünk ezen levelünk erejével, mi sufficiensek144 lévén magunkat fel..ad?145 ad versarius146 ellen, biro uramat 134 THURY 1907. 76-79. 135 Ld.: SL Káldy család levéltára 21. doboz, 186-g. eredeti jelzettel. 130 consensus = megállapodás, megegyezés 137 Utána kihúzott tolihiba: ell... 138 violálná ex tunc = megsértené, tüstént 139, toties quoties = annyiszor amennyiszer 140 plenipotentiat = teljhatalmat 141 Egy szónyi terjedelmű, szakadozott, olvashatatlan szövegrész. 142 Utána áthúzott tolihiba: P. Valószínűleg: Pedig/Penig. 143 cum sibi adjunctis = a hozzá tartozókkal, azaz: az <5 segédeivel/segítségeivei 144 sufficiens = elegendő 145 Bizonytalan olvasatú szó.
