Hudi József: A dunántúli nemesi községek statútumai a XVII–XIX. századból (Veszprém, 1999)
II. A vármegyék nemesi községekre vonatkozó szabályrendeletei
107 jövedelmét felesleg ne költsék és bítangolják, de magok a bírák s elöljárók is szoros felelet s számadás terhe alatt ne vesztegessék. 5. A közönséges pénzbeli jövedelmet egyedül a pénztámok vegye kezéhez, és akár a bírónak, akár más számadónak szüksége fog lenni a pénzre, mindenik számadó személynek quietantia mellett adjon a pénztárnok pénzt, ezek pedig arról a pénztámoktól ellennyugtatványt vevén, arról számolni tartoznak: úgy a bírák is, és minden tisztviselők, mind a kezekhez vett kész pénzről, mind pedig minden büntetésről és bírságról számolni kötelesek; a melly kisebb helységekben pedig pénztárnok nem tartathatik, ott a bíró légyen a pénztárnok, s ekkor a summásabb költségeket a tanács vagy (az) elöljárók exassígnálják. III. Kendszabás. A vetéses mezőkben, kaszáló rétekben és káposztás kertekben teendő károknak eltávoztatására nézve szükséges, hogy azok vagy jó mély árokkal, vagy tüskével bekeríttetve a köz birtokosok és lakosok között felosztassanak, és ezen kerítések Sz[ent] György naptól fogva takarulásig vagy Szjent] Mihály napig jó állapotban tartassanak; a hol pedig kívántatik, a falu végénél kapuk is csináltassanak; e végre minden esztendőben Sz[ent] György nap után mindjárt a bíró, elöljárók és esküttek a vetéses mezőre, kaszáló rétekre, és káposztás kertekhez kimenvén, az árkokat vagy tüskéket megvizsgálják, és a kiknek kimért árkaikat vagy tüskézését hibásoknak lenni találnák, azokat a bíró, vagy az eskütt megintse, és ha 15 nap alatt kiki azokat helyre nem igazítaná, mind annyiszor 1 forintra büntettessék, ha pedig idő közben is valmellyik birtokosnak vagy lakosnak gondviseletlensége miatt a reá mért árkon vagy tüskézésen rés találtatván, azon valamelly marha akadály nélkül beszabadulna, és kait tenne: azon birtokos a gyepűnek ros(s)z gondviselés alatt való tartásáért ugyan 1 forintot, azon felül pedig a kárt is a kárvallott embernek becsű szerint metérítni tartozik. IV. Kendszabás. A megeshető kálóknak megakadályoztatására némelW nemes helységekben a ló-, avvagy ökörcsordákat is éjszakának idején szeriben6 szokták őrizni, és szereseket kirendelni, nappal pedig ökör tilost vagy más dolgozni való mezőt szoktak a jármos marháknak kiezégérezni s megtiltani; a kik tehát magokat a szerességből kihúzván, ki nem állanának, vagy az ökör-lílost meg nem tartanák, az okozandó káron felül először ugyan 1 forint, másodszor 4 forint lészen büntetések; a harmadik esetben pedig mint nyakasok (a) járásbeli szolgabíró úr által a nemes vármegyére feladattassanak. E szerint minden marhákat éjjel, vagy a csordások, vagy a szeresek köte- leztetvén őrizni, az eddig néhol helytelenül szokásban volt éjjelenként különkülön legeltetés, melly több rendetlenségekre s az ifjak erkölcseinek megromlására okot s alkalmatosságot adott, egyá(l)talán megtíltatik, melly tilalmat áthágók az első esetben 4 forintokra, másodszor pedig, s azután mind annyiszor 12 forintokra bün- tettessenek. V. Kendszabás. Minthogy a gondatlanságok miatt is gyakorta a helységben a házaknál szerencsétlenségek esnek, és károk történnek, azért is mind a gazdák, mind a gazdaasszonyok házaikra, tüzelő konyháikra, kemenezéikre, és több e féle kárt okozható helyeikre jól és szemesen vigyázzanak, a kik pedig azokra roszszul vigyáznának, és gondatlanságból származó kárt okozó rendetlenségekben tapasztaltatnának, úgy 601 szeriben = sor szerint
