Mezei Zsolt (szerk.): Istennek, hazának, tudománynak. Tanulmányok a 95 éves Nádasdy Lajos tiszteletére - A Pápai Művelődéstörténeti Társaság kiadványai 19. (Pápa, 2008)

HERMANN István: Adalékok a pápai céhek működéséhez a XVI-XVII. században

városi céhes ipar jelentősebb fejlődésével a XV. század derekára bontakozhatott ki. A céhek érdemi megjelenése hazánkban egybeesett a céhszervezet megmerevedésének időszakával, ami a fejlődés pozitívumait erősen tompította.3 Éppen ezért azok az iparűzők alakítottak céheket, a kialakuló verseny korlátozására, akik tömeges, szinte árutermelő igényeket elégítettek ki (vagyis sokan voltak) és termékeiket pont a tömeges kereslet miatt sokféle két-, vagy többlaki életmódot folytató, gyakran vándorló mesterek, esetleg ügyesebb (főleg falusi) földművesek is ki tudták elégíteni. (Pl. pék, mészáros, varga, ács, tímár, szíjártó, nyerges, kovács, lakatos, csiszár, bognár, asztalos, fazekas, posztókészítő, molnár, ötvös, szabó, takács stb.)

Mohács előtt mintegy 20-25 féle mesterségnek lehetett céhe az országban. A török uralom olyan kényszeres fejlődést indított el hazánkban, amely a gazdasági életnek is torz átalakulását vonta maga után. Ennek elemzése nem tartozik a jelen dolgozat tárgykörébe, de meg kell jegyezni, hogy a korábban említett gazdasági megmerevedéssel együtt tovább rontotta Magyarország és általában Közép-Európa keleti felének felzárkózási esélyeit Nyugat- és Közép Európa nyugati feléhez képesti

A XV-XVI. századi Pápa városa az ország jelentős mezővárosai közé tartozott. Főesperességi központ volt, több koldulórendi kolostor, ispotály és városi iskola működött a településen. A Garaiak, majd a Szapolyaiak fontos uradalmi központja, kereskedelmi csomópont, évente két országos és állandó hetivásár (szombat) tartási joggal rendelkezett. Kiváltságait több uralkodó megerősítette. Harmincadmentessége jelentős kiviteli kedvezménye volt a városban működő kereskedőknek. 5

A település élén választott bíró állt a tizenkét esküdtből álló tanáccsal. Az írásbeliséget jegyző irányította. Valószínűleg a XIV. század végétől önálló, a település védőszentjére utaló pecsétje is volt.3 4 5 6 Népességszáma jelentős volt. A Nyugat-Dunántúl 3-4. legjelentősebb mezővárosa volt Szombat3 Általánosan a hazai város- és kézműipar fejlődésére: SZŰCS Jenő: Városok és kézművesség a XV. századi Magyarországon. Bp. 1955.

4 A hazai céhes, céh előtti és utáni kézműipari fejlődés egyik legutóbbi összefoglalója A magyar kézművesipar története. Szerk. Szulovszky János. Bp., 2005. A munka tudományosan népszerű formában mutatja be a céhes ipartörténet forrásait, emlékeit és legfontosabb irodalmát, 9-240.

5 Részletesen: KUBINYI András: A középkori Pápa, in: Tanulmányok Pápa város történetéből, a kezdetektől 1970-ig. Főszerk. Kubinyi András. Pápa 1994. 75-124.

6 Ennek első említése: 1427, Garai Miklós nádor, földesúr parancslevelében. Uo. 83- 84. Első fennmaradt pecsétlenyomatának képe 1477-ből SOLYMOSI László: Adatok Pápa város középkori történetéhez. In. Tanulmányok Pápa város történetéből 2. Szerk. Hermann István. Pápa, 1996. 38.-59-