Mezei Zsolt (szerk.): Istennek, hazának, tudománynak. Tanulmányok a 95 éves Nádasdy Lajos tiszteletére - A Pápai Művelődéstörténeti Társaság kiadványai 19. (Pápa, 2008)
HERMANN István: Adalékok a pápai céhek működéséhez a XVI-XVII. században
hely, Veszprém és Vasvár mellett. Ekkoriban oppidumnak, néha civitasnak nevezték, ami szintén a városiasodás magasabb fokára utal.7 A város klasszikus iparágai között első helyen a szabók szerepeltek, de a vízi energiára alapozó malomipar, a posztókalló ipar, fafeldolgozás, a bakonyi vadgazdagságra épülő szűcsmesterség valamint a főúri rezidencia igényeit kielégítő ötvösség is jelentős volt a XV-XVI. században. Jelenlegi ismereteink szerint, 1526 előtt, ezen mesterségek közül csak a szabók szerveződtek céhbe, akik kiváltságlevelüket Szapolyai Jánostól erdélyi vajdától, későbbi magyar királytól, a város földesurától kapták. A privilégium indoklása szerint: „Mivel idegen szabók jönnek Pápára, és szállásaikon űzik iparukat, majd elmennek, a helyi szabók kárt szenvednek.”7 8 * Ezért a földesúr engedélyezi a pápai szabóknak a szabad céhalapítást, valamint meghagyja a pápai vár várnagyainak és a város bírájának és esküdtjeinek, hogy a városban le nem telepedett és adót nem fizető minden idegen szabónak tiltsák meg mestersége gyakorlását^ A szabó céh létesítése a város gazdasági jelentőségére utal. Ezt az is mutatja, hogy Kubinyi András becslése szerint a középkor végén, Magyarország mindössze 28 mezővárosában volt céh, összesen mintegy 40 darab. Sajnos csak a céh létrehozását engedélyező oklevél maradt fenn, nem ismerjük a céh alapító szabályzatát, nem tudjuk milyen rend szerint működtek, volt-e s ha igen melyik településről vették át articulusaikat. Nem zárható ki, hogy Pápán más céh vagy céhszerű szervezet (társulás) is működött 1526 előtt.10 Városunk és a hozzá kapcsolódó intézmények, szervezetek egyházak és főúri családok középkori-koraújkori levéltárai szinte teljesen elpusztultak. Ebből fakadóan nagyon sok várostörténeti adatra csak következetni tudunk. így van ez a gazdasági élet területén a céhszervezettel is. A Mohács utáni idők zűrzavarai, majd a tizenöt éves háborúban, 1594- ben elesett, majd 1597-ben felszabadított város élete, a vallon zsoldosok 1600. évi árulása, lázadása után csak az 1606-1610-es évekre konszolidálódott. Ebből az időszakból ismerjük először folyamatosan a pápai bírók névsorát, maradtak fenn nagyobb számban a második városi pecsét első lenyomatai és ekkor keletkeztek a korábbi (elveszett, megsemmisült) céhlevelek 7 KUBINYI i. m. különösen 98-99. 8 Az oklevél kiadása: KISS István: A pápai plébánia története. Veszprém, 1908.170-171. 9Uo. 10 KUBINYI i. m. 89. — 60 —
