Mezei Zsolt (szerk.): Istennek, hazának, tudománynak. Tanulmányok a 95 éves Nádasdy Lajos tiszteletére - A Pápai Művelődéstörténeti Társaság kiadványai 19. (Pápa, 2008)
S. LACKOVITS Emőke: Az úrvacsora Kalotaszentkirályon
egyébként a református egyház sem tiltotta, csak nem tartotta sem érdemszerzési cselekedetnek, sem érdemszerzési alkalomnak. Pontban tíz órakor szólal meg a harang a kalotaszentkirályi templom tornyában és fél óráig szól, miközben a hívek a templomban elfoglalják helyüket. A lányok az első padokat, a legények a hátsó karzatot, az asszonyok és a házas emberek pedig saját padjaikba ülnek. Előfordult, hogy 2-3 órát is tartott az úrvacsorás istentisztelet, főleg akkor, ha nagyon sokan éltek a szent alkalommal. A szertartás a szószéken a megszokott rend szerint történt, majd utána a lelkész lejött az úrasztala elé, miközben a gyülekezet a 137. dicséretet („Lelkem siet hozzád menni...”), úrvacsora előtti, Losonczi István által szerzett éneket énekelte a 146. zsoltár dallamára. A lelkipásztor kitakarva a szent jegyeket imádkozott, felolvasva a szereztetési Igét, felemelve a megtört kenyeret és a borral teli kelyhet, majd feltette a híveknek a 3 kérdést, amelyre ők hangosan, érthetően válaszoltak. A bűnvallás, a Credo és az Úr Imája után a bűnbocsánat hirdetését követően járultak a hívek az úrasztalához. Az úrvacsoraosztás teljes ideje alatt a gyülekezet úrvacsorái énekeket énekel, amelyek az erdélyi református énekeskönyvben a 138-141. énekeket jelentik. Álló úrvacsora osztás volt/van. A lelkipásztor először a csíkokra vágott kenyérből egy-egy darabot letör és kézbe adja, majd amikor a kint állóknak a kenyeret kiosztotta, veszi a kelyhet és azt is sorban mindenkinek a kezébe adja. Külön Igét mond mindenkinél mind a kenyérre, mind a borra, ahogy Szentkirályon mondják, „kire mi talál.” A szertartásnak egy egészen régies változata őrződött meg Alpestesen. A lelkipásztor a kenyér és a bor nyújtásakor elmondja a szereztetési Igét, de a bornál külön Igét is mond minden úrvacsorázónak. Ez a Heltaiféle ágendában szerepelt így, amit megszüntettek az Egyházkerületben, csupán itt, az utóbb megnevezett faluban maradt csak fenn. Kalotaszentkirályon ének közben először a külön padban ülő öreg emberek élnek a szent jegyekkel, őket követik a házas emberek születési sorrendben. A házas emberek után az úrvacsora vétel rendjében a legények következnek, akik a hátsó karzatról születési sorrendben mennek be a férfiak bejáratán. Elől a vőlegények, utánuk pedig a többiek. Úrvacsora vétele után ugyanazon az ajtón mennek ismét vissza a hátsó karba. A legényeket az asszonyok követik. Mielőtt az úrasztalához járulnak, felállnak és imádságban külön is kérik bűneik bocsánatát. Az asszonyokat követően a lányok vonulnak ki. Egyszerre állnak fel, imádkoznak, karjukra helyezve a kézbe való kendőt és születési sorrendben kimennek, elől a menyasszonyok. Miután ők is helyükre mentek, a kurátor feláll, kimegy a templom bejáratán — 229 —