Mezei Zsolt (szerk.): Istennek, hazának, tudománynak. Tanulmányok a 95 éves Nádasdy Lajos tiszteletére - A Pápai Művelődéstörténeti Társaság kiadványai 19. (Pápa, 2008)
„Mindig egy másik erőből is kérve...” Beszélgetés Nádasdy Lajossal
is. Mondom, nézze kérem, ott van az a szerencsétlen papné, hát az kántor, papné. Hát hogy’ meri egy igazgató állandóan támadni és idegesíteni? Hát, mondom, ez önöknek mindegy? Hogy’ lehet egy embert így tönkretenni? Azután sose bántották a papnét. — Lajos bácsi, bizonyára ilyen tapasztalatok alapján mondtad az imént, hogy határozott hangra van szükség. — Igen. Na és az az érdekes... nem tudom miért... de amikor Békefy meghalt és jött a választás, hat főjelölt volt. Honnan tudom? Onnan tudom, hogy négy úr állított be hozzám egyszer a választás előtt Vámoson a hivatalba. Kik voltak? Az ÁVH egyik fő korifeusa, nem tudom a nevit, a veszprémi fő ávós, az egyházi ávós, meg még egy úr. S akkor azzal kezdték, hogy tiszteletes úr, maga őszinte ember. Tanácstag volt, politikus volt, tudjuk, hogy a Nemzeti Parasztpártnak volt vezető egyénisége. Őszinte beszédet kérünk. Ezek és ezek a püspökjelöltek, hatan maradtak, abból háromnak van esélye szerintünk, s mondja meg nekünk, ki az, akit a papok leginkább püspöknek tartanának. Még akkor a Nyáry Pali volt az egyik főjelölt, egyházkerületi főjegyző, meg a Bakos Lajos, most nem jut eszembe a harmadik... a Fekete Sándor is, tudod, hogy ő igyekezett... Hát én azt mondtam, nézzék uraim, szerintem dr. Bakos Lajos a legképzettebb, akár így nézem, akár úgy nézem, a prédikációit sokat olvastam, mert akkor bírálatra a prédikációkat ki szokták adni, tudod... Voltak ezek a... — Lelkészi kiskörök? — Igen, ezek a kiskörök... — És ott egymás prédikációt bíráltátok? — És az egyiknek az elnöke én voltam, és akkor ki-kiadták, beszedték tőlünk az esperesek a prédikációkat, hármat, és akkor a Bakosé hozzám került. Nem tudtam, hogy az övé. És akkor elmondtam nekik, hogy szerintem Bakos Lajos az, aki mondjuk tudásban, meg egyéb tekintetben is odavaló, bár szangvinikus természet, azt tudom. Hirtelen kirobban, de azt böcsülöm benne, hogy utána már bocsánatot is kér egy óra múlva, ha esetleg netán valakit megbántott. S egyszer Lajos megkérdezte, te, voltak tenálad is? S mondom, voltak énnálam is. Te kit ajánlottál? — kérdezte, s mondom, mit gondolsz, kit ajánlottam? Szóval ilyen esetek voltak. Hogy miért? Az ég világon mindent tudtak rólam. Tudták, hogy az apám például ispán volt és akkor a pusztaiak megválasztották az első kommunizmus alatt a puszta vezetőjének. Hogyha bekapcsolódott az ember ilyen vonat— 22
