Mezei Zsolt (szerk.): Istennek, hazának, tudománynak. Tanulmányok a 95 éves Nádasdy Lajos tiszteletére - A Pápai Művelődéstörténeti Társaság kiadványai 19. (Pápa, 2008)

S. LACKOVITS Emőke: Az úrvacsora Kalotaszentkirályon

rűnek kellett lennie: „Mindennemű edényeket, akár üveg, akár fa, vagy arany, ezüst és cserép legyenek, vagy rézből és bármiféle ércből készültek, elfogadunk, csak a visszaélés, fényűzés, babona és botrány legyenek eltá­­voztatva.” Minden tiltás ellenére készültek díszes, drága klenódiumok és liturgikus textíliák, amelyeket azért nem sikerült megakadályozni, mert a hála jelei is voltak, ahogy ezt a kalotaszentkirályi nagyszámú terítő, abrosz ugyancsak igazolja. Az úrasztalát istentisztelet előtt egy órával a lelkész, a kurátor és az egy­házfi megterítik. Ilyenkor csak olyan térítőkét tesznek fel, amelyek kizáró­lag erre az alkalomra szolgálnak. 2-3 varrottas térítőre egy fehéret tesznek, erre kerül a kannában lévő bor, valamint két ezüst kehely, az egyik a férfia­ké, a másik a nőké, továbbá egy porcelán csésze a bor merítésére. Amikor a kurátor látja, hogy fogy a bor, akkor a nagyobb kannából a kisebbe merít, amelyből azt a kelyhekbe tölti a lelkész. A kelyhek mellé helyezik el a fehér takaróban lévő kenyeret az ezüst kenyérosztó tányéron. Ezt a kenyeret va­sárnap reggel, az úrasztala megtérítése előtt, egy erre a célra készített kés­sel felvágja a lelkész és így teszi a csíkokat a tányérra, betakarva. Ebből tör azután az úrvacsorával élni szándékozóknak. Mindezeken kívül még két fehér damaszt szalvétát is elhelyeznek az úrasztalára, amellyel minden úr­vacsorázó után a kelyheket törölgeti a lelkész. Az egészet egy fehér abrosz­­szal takarják le, amelynek a tetejére varrottas terítő kerül. Kalotaszegi szo­kás, hogy úrvacsoraosztáskor több, sőt sok térítőt helyeznek az úrasztalára, amelyeket évente egyszer a harangozóné mos ki. Itt terítővázat nem hasz­nálnak, másutt viszont igen, amit járomnak is neveznek. Ezeken a helyeken erre borították rá a díszes térítőkét. így terítették meg az úrasztalát pl. Vajasdon, Alpestesen, de több más gyülekezetben is. Ez a térítőkkel beborí­tott váz olyanná teszi az úrasztalát, mint egy díszes sátor, valóságos oltár­szerű képződményt hozva létre. Az úrvacsoravétel rendje Az egész magyar nyelvterületen, így Kalotaszentkirályon is szigorúan ki­alakult és megtartott rendje volt az úrvacsora osztásának. Az ülésrendhez hasonlóan meghatározott, a közösség által kialakított, elfogadott és betar­tatott volt. Szentkirályon, Zentelkén a szent jegyek vétele előtt még böjtöl­tek is, úgy járultak az úrasztalához. A böjt, Szent Szaniszló óta tudjuk, meg­tisztítja a lelket és alkalmasabbá teszi a lelki táplálék befogadásra. A böjtöt — 228 —

Next

/
Oldalképek
Tartalom