Mezei Zsolt (szerk.): Istennek, hazának, tudománynak. Tanulmányok a 95 éves Nádasdy Lajos tiszteletére - A Pápai Művelődéstörténeti Társaság kiadványai 19. (Pápa, 2008)
NÉMETH Tamás: A halotti tor az egeraljai református gyülekezetben
seken gyűlnek egybe: Ha régi „egerali” ember hal meg, szinte az egész falu kivonul, s ilyenkor a vidéki rokonokkal együtt sokszor 150-200 gyászoló hallgatja a feltámadás evangéliumát. A temetés jyA paraszti szemléletben a halál az élet természetes velejárója.”8 9 -írja Kunt Ernő. Az idős emberek természetesnek érzik eljövendő halálukat. Készülnek rá. Csakúgy mint a család, a rokonság, illetve a falu közössége. Ezzel szemben napjaink embere váratlanul, felkészületlenül kerül szembe a halál kihívásával.„Mindahány an magukra hagyatva állnak szemben a halállal. A kultúra nincs segítségükre. S hányán vannak, akik nem is igénylik a segítséget, akik a halált életüktől idegennek tekintik... S hányán, akik az utolsó pillanatokban kétségbeesetten kapkodnak e segítségért, de kulturális űrbe kerülve, meg nem kaphatják azt! Sokaknak a véggel szemben valamely vallás ad nyugalmat. (..JA legtöbben azonban védtelenek ...”9 Nos, ennek megfelelően akár így is fogalmazhatunk: A temetés a kultúra, a vallás, s mindenek előtt a keresztyén hit védettségébe ágyazottan zajlik. Mielőtt lépésről lépésre leírnám az egeraljai temetési szokásokat, még a halálra való készüléshez kapcsolódóan fontosnak tartom egy máshol is megfigyelt, sőt, talán régen általánosnak is mondható szokás10 megemlítését, annál is inkább mert hűen tükrözi a „régi világ” erkölcsét, lelkiségét: Eszerint a halálát érző ember üzent haragosának, hogy jöjjön el hozzá, s utoljára béküljenek meg egymással. „Nem akarok haraggal elmenni...” - mondta a haldokló, sokszor évtizedes sérelmeket zárva le ilyen egyszerűen és természetesen. Ha valaki meghalt, a halálesetet az elhunyt valamely férfi hozzátartozója jelentette be a papnál. Ő volt a funerátor11, vagy ahogy Egeralján - bocsánat, „Egeralatt” - mondták, a „papos ember”. Az ő feladata volt ettől kezdve minden, a temetéssel kapcsolatos teendők intézése. Először tehát a lelkészhez ment el, itt egyeztette vele többek között a kiharangozást. Rögtön meghatározott „csendítés” adta tudtul mindenkinek, hogy halott van: 3 csendítés férfi esetén, 2 ha asszony halt meg, ha pedig gyermek vagy fiatal hunyt el, a kisharangot húzta a harangozó. Ez egyébként így van a mai napig. Meg kellett beszélnie a pappal a búcsúztatást 8 KUNT 1987. 95. 9 KUNT 1981.15. 10 KUNT 1987.112.-199-