Köblös József – Kránitz Zsolt (szerk.): A csurgói református gimnázium diákjai 1792–1867. - Csurgói Könyvtár XXV. (Pápa, 2018)
II. Héjas Pál: A CSURGÓI EVANG. REFORM. FŐGIMNÁZIUM RÖVID TÖRTÉNETE
164 — évek közepén, tehát félszázaddal ezelőtt, megalakult a „Képzőtársulat“. Azt se mellőzhetjük, hogy mig legtöbb fő- s középiskolánknak a Reformatio volt szülője, s igy a latin nyelv növelése mellett a lelkészi s tanítói pályákra nevelés volt a főczél, c mi tanintézetünket általános humanisztikus, mondhatnék hazafias intentio hozta létre. Egy tekintet eredetére, nem különben a később közreműködő faktorokra igazolja ezt. „A hazának jó polgárokat nevelni“ volt fő czélja a nagy alapitónak. Ezért volt a merev felekezetiesség kizárva c tanintézetből. Ezért, kivált a későbbi időkben, oly sok a nem protestáns alapítvány, ezért látogatták meg Csurgót, mint magyar állami szempontból fontos missio-telepet Eötvös József báró (kétszer), Trefort Ágoston, Kerkapoly Károly ministerek, Klamarik, Beöthy Zsolt, s több más celebritások; ezért van azon, talán országszerte páratlanul álló arány e tanintézet tanulói közt vallási tekintetben, hogy mig az első években innen, mint más prot. tanintézetekből kitiltattak a róm. kath. vallású növendékek, a 80-as években már túlszárnyalják e növendékek az ev. reform, vallásuakat úgy, hogy az 1882—83. tanévben 73 ev. ref. tanuló mellett 73 róm. kath. ifjút találunk. Az 1892—93. tanévben 94 ev. rét. tanuló mellett 124 r. kath. ifjú van bejegyezve, mig a jelen tanévben 100 ev. ref. tanuló mellett 134 róm. kath. ifjat látunk. Ezért volt, s jelenleg is van napi renden nálunk, hogy ösztöndijak, köztartási élelmezés s bárminemű jótétemények, tandíjfizetés dolgában kivételes, kedvező helyzetben nincsenek a reformátusok. Az egyetlen Soltraalapra pályázhatnak csupán ev. ref. vallásúak. A vallás-erkölcsi nevelés s tudományos képzés dolgában fontos eszközök lévén az aestetikai faktorok, ezek is tekintetben veendők egy iskola életében. E részben úgy 181
