Köblös József – Kránitz Zsolt (szerk.): A csurgói református gimnázium diákjai 1792–1867. - Csurgói Könyvtár XXV. (Pápa, 2018)

II. Héjas Pál: A CSURGÓI EVANG. REFORM. FŐGIMNÁZIUM RÖVID TÖRTÉNETE

— 165 —

általában a hazai, de kivált a mi prot. iskoláink nagyon hátramaradnak. Legáltalánosabb tényezők itt az ének s zene, majd a rajz, képes gyűjtemények, stb. lévén, lássuk ezeket.

Az énekre elég gond volt fordítva, úgy az összes prot., mint a mi tanintézetünkben, — lévén fő-fő eleme az isteni tiszteletnek is az ének — s ez intézet tanárai sok nagyvárost, s 1 őiskolát megelőzve, máraz 50-es évek vége felé a városi intelligentiával egyetértve „Dalárdá“-t alkottak, úgy hogy az 1859. Xiklai, Berzsenyi országos ünnepélyen szerepelhettek, s a class, miveltségű kitűnő főpap Székás József tetszését megnyerhették.

Természetesen e buzgalomnak befolyása volt a gymnasiumi ének- s daltanitásra is. A rajz már mostohább sorsban részesült nálunk is, de a főbb iskolákban is, legalább erre mutatnak a M. K. H.-tanács e részben folytonosan sürgető leiratai.

Szemléltető szobrászati, képes s más művészies gyűjtemények dolgában csak az utolsó két évtizedben látszik némi emelkedés.

Általában a szép kultuszának hiánya úgy a belső felszerelés, mint a külső építkezésnél, épületeinken s azok keretein nagyon-nagyon érezhető s észrevehető volt. Ezért bizony ama bizonyos utazónak megjegyzése, ki a pápai kerületi 2 emeletes (régi) collegiumi épületre azt mondta: „Külseje nem vonzó, belseje visszataszító“ áll vagy állott a legutóbbi időkig majd minden prot. tanintézetünkre.

Csakis az újabban létesülő uj építkezések segíthetnek e részben bajainkon s e mi tanintézetünkön is.

Végül a testi nevelés — a harmonikus képzés fontos szempontjából—is figyelmet érdemel. Tanintézetünk182