Köblös József – Kránitz Zsolt (szerk.): A csurgói református gimnázium diákjai 1792–1867. - Csurgói Könyvtár XXV. (Pápa, 2018)

II. Héjas Pál: A CSURGÓI EVANG. REFORM. FŐGIMNÁZIUM RÖVID TÖRTÉNETE

2 épületet, a tanárok fizetésére több ezer frtnyi alapi ványt tett. Látható, hogy úgy szóljunk, földi szüléi e két dicső egyén voltak, de szellemi szüléi azon szabadabb eszmék 'valának, azon fentkölt gondolkozás, mely a múlt század vége felé utat tört magának a legfelsőbb fóru­mig, a királyi trónusig s lehetővé tette azt, hogy az 1790—91-iki 26. törvenyezik megszülessék, mely amint tudjuk, a mindkét evang. felekezetnek jogot ad arra, hogy alsó- közép- és felső iskolákat alapíthatnak, bele tanítókat állíthatnak s a tanítás és tanulás rendjét, módját s szabályát maguk állapíthatják meg. E szabad s a mellett humanus szellem, örök hála érte a jó fejedelemnek, hozta létre, illetőleg engedélyezte az említett zsinatot. Ekkor történt azon magasztos do­log, hogy a d. e. Festetics György gróf, mint egykor Széchenyi István tette a m. t. akadémia alapításakor, — a zsinaton levő b.-somogyi egyházmegyei követek előtt azon ünnepélyes nyilatkozatot tette, hogy ő kész és haj­landó őszinte tiszta szívből, az isten dicsősé­gére, derék jó hazafiak nevelésére és a tudo­mányosság emelésére (ekkor még a nagy kiterje­désű s népességű Somogymegyében középiskola nem volt.) Csurgón gimnáziumot létesíteni! A nemes gróf fenkölt gondolkozás-módjára s ille­tőleg e nemes tettének végbevitelére hatással lehetett azon történeti tény, hogy az ő elődei protestáns vallá­­suak voltak s nagyanyja Szegedi Julia is ilyen volt; legalább erre vall az a 4 latin szó, melyet a gimnázium alapköve letételekor lakonikus rövidséggel irt az emlék­lapra: Pius in aviam filius!*) A nagyanyja iránt ________ ». *) Kit a giian. inspektorától Surkadi Károly úrtól hallottam, a kittek viszont az alapkő letételnél jelen »olt Sárküzy István beszélte el. 17

Next

/
Oldalképek
Tartalom