Köblös József – Kránitz Zsolt (szerk.): A csurgói református gimnázium diákjai 1792–1867. - Csurgói Könyvtár XXV. (Pápa, 2018)

II. Héjas Pál: A CSURGÓI EVANG. REFORM. FŐGIMNÁZIUM RÖVID TÖRTÉNETE

3

kegyeletes fiú! Nem mellőzhetjük hallgatással gimnáziumunk létesitésénél kiváló érdemeit nádasdi Sárközy István akkori egyházmegyei gondnoknak, a ki, a mint egyik egykorú tanár Írja, azon volt, hogy a tudomány és erkölcs e temploma ne Csurgón a megye szélén, hanem a megyének majdnem központján Nagy-Bajomban emeltessék s az említett budai zsinaton ünnepélyesen megígérte, hogy e czélra elegendő telket enged át saját birtokán.

De a nemes gróf sokkal nagyszerűbb ajánlata s azon kijelentése, hogy ő a helyen kívül, az épület építésére s az iskola fentartására is tesz ajánlatot, arra birta az illetőket hogy nagy hálával s tapssal a grófi ajánlatot fogadják el.

Mielőtt egy nagyobb szabású iskola (Lyceum) állíttathatnék, az izgékony, gyors tettekre kész gróf azon volt, hogy legalább egy u. n. grammatikai iskola szerveztessék, s benne a tanítás egy, az ő kasszájából fizetendő Rektor által mielőbb megkezdessék.

ügy lön. Alsókban a jeles tehetségű, fáradhatlan buzgalmu Jakab József, a debreczeni anyaiskola egykori növendéke lett a gimnázium első rektorprofessora. Az első beírás, illetőleg az első jelentkező tanuló felvétele 1792. ápril. 2-án történt, a neve e tanulónak Csitskár János, a Csurgón máig is élő, szorgalmas, vagyonos család sarja. Mellesleg megemlítésre érdemes, hogy e családnak saját malma volt s a nép ajkán máig is halható a Csitskár-vár-ról szóló monda, mely a mellette fekvő dombtetőn lett volna.

Az első osztályba, mely Deklinisták osztályának neveztetett, innen-amonnan (bizony köztök sok kaszakapakerülő volt) beiratkozott 35 tanuló, ügy hogy az

t*

18