Kránitz Zsolt (szerk.): „A késő idők emlékezetében éljenek…” A Dunántúli Református Egyházkerület lelkészi önéletrajzai, 1943 - A Pápai Református Gyűjtemények Kiadványai, Forrásközlések 13. Jubileumi kötetek 2. (Pápa, 2013)
Mezőföldi Egyházmegye
Mezőföldi egyházmegye féle gyógymóddal14 két nyáron a drávai hideg fürdőkkel teljesen helyre hozott. Jó másfél évi káplánság után a zselickisfaludi gyülekezet meghívott lelkipásztorának. Mensa (asztal) lévén az első szó, melyet kezdő diákkoromban declináltam, elfogadtam a meghívást, gondolva, hogy saját asztalom mellett mégis csak jobb jövő vár rám, mint más asztalánál 7 korona havi fizetéssel. Zselickisfaludon megházasodtam, feleségül vevén Somogyi Béla postamesternek, az ádándi lelkész, Somogyi Kálmán15 testvérének leányát, Jolánkát. 3 és fél múlva az ócsai (Pest megye) egyház hívott meg lelkipásztorának, hol az egyház anyagi baját kellett rendezni, és a baptizmus által erősen kikezdett hitéletet kellett megszilárdítani, 7 évi kemény munka után ez nagyobb részt sikerült is. Mivel gyermekeink közül egy ott meghalt, s a másik is folyton betegeskedett, mert az Ocsa mellett elterülő mocsaras rét tavaszi és őszi párázatával a gyermekbetegségek melegágyául szolgált, orvosi tanácsra elfogadtam a laskói gyülekezet meghívását. Ott ért a világháborús idők nehéz kötelességteljesítése, majd az összeomlás után a jugoszláv megszállás, mely teljesen elzárta az alsó-baranya-bács-szlavóniai egyházmegyét a magyarországi egyházi lapok elől, s mivel ottani egyházaink teljesen egyházi lap nélkül maradtak, és gyülekezetünk tagjai különösen a Téli Újságot nélkülözték, tekintettel arra, hogy 1918. évben Isten szántóföldje16 című negyedévenként megjelenő gyülekezeti lapom az egyházmegye más gyülekezeteibe is nem kis számmal járt, 1922-ben egyházmegyém megbízására Virradat17 címmel havonként megjelenő egyházi lapot indítottam a Keresztyén Család18 19 példányaihoz hasonlóan, de 6 hónap után átjöttem az anyaországba, es Virradat című lapom potlasara Ágoston Sándor „Magvető” Kneipp, Sebastian (1821-1897) német katolikus pap, aki lelkészi tevékenysége mellett természetgyógyászattal foglalkozott. Újfajta vízgyógyászati eljárást dolgozott ki, ami Kneipp-kúra néven vált világhírűvé: borogatások, fürdők, gőzölések, lemosások, pakolások és zuhanyok speciális keveréke volt. SCHALLE 1990.417-418. 15 Somogyi Kálmán 1847. szeptember 13-án született Monoszlón (Zala vm.), apja Somogyi Benjámin lelkész, anyja Ráczkevi Mária volt. Középiskolai és a teológiai tanulmányait Pápán végezte. 1874-től szolgált Adándon. 1907-ben a dunamelléki egyházkerület tanácsbírájává választották. Felesége Raksányi Aranka volt. 1930-ban hunyt el. Dunamelléki Református Egyházkerület jegyzőkönyvei. 1874. máj. közgy. 13, 21. 1917. máj. közgy. 73. 1930. nov. közgy. 11. TtREL I. 8. d. 9. Monoszló. 14. Egyetemes Névtár. 1911. I. 2. 1912. 38, 39. 1913-15. 31. Pápai Református Kollégium értesítői. 1860/61. 3. 1862/63. 4. 1863/64. 4. 1866/67. 16. 1867/68. 20. 1868/69. 17. 1867/70. 17. SZÁSZ 1888. 348. DPL 1910.32. 16 A laskói református egyház gyülekezeti közlönye 1918-ban jelent meg Isten szántóföldje címen. A lap célja a szerkesztő megfogalmazásában: „E lapocska rólunk és nekünk szólván, tüköré akar lenni a laskói reform, egyház gyülekezeti életének, tisztán igyekezvén visszatükrözni akár a hanyatlásnak szomorú, akár a fejlődésnek örvendetes jeleit. De mert elsősorban Isten országának akar hű munkása lenni, kinek egész valójában a menyek országa örök igazságainak fénye ragyog, útmutató is akar lenni a mennyei Atya szívéhez s ennek a szívnek kegyelméhez: az idvességhez." 1918. január és 1918. október között 4 száma jelent meg 2-2 ív terjedelemben. A szerkesztő Mészáros János lelkész, kiadója a Laskó Református Nőegylet volt. = Isten szántóföldje. 1918/1.1. 17 A Virradat című lap 1922/23-ban jelent meg. ZOVANYI1977.401. 18 A Keresztyén Család című hetilap 1921-1940 között hetente jelent meg. Főszerkesztője Czeglédy Sándor, felelős szerkesztője Tildy Zoltán, Czeglédy Sándor, Biberauer Richárd, Esze Tamás és Péter János volt, szerkesztőbizottságát 1939-ben Farkas István, Medgyasszay Vince, Ravasz László és Révész Imre alkotta. CSEH-MÉSZÁROS 2006.1261. 19 Mészáros János 1923-ig szolgált Laskón. LÁBADI2012.157 (Mászáros!).-374-