Kránitz Zsolt (szerk.): „A késő idők emlékezetében éljenek…” A Dunántúli Református Egyházkerület lelkészi önéletrajzai, 1943 - A Pápai Református Gyűjtemények Kiadványai, Forrásközlések 13. Jubileumi kötetek 2. (Pápa, 2013)
Mezőföldi Egyházmegye
Mezőföldi egyházmegye címen megindított lapjával folytatta a munkát. Balatonszabadin az egykés gyülekezet ébresztésével és Isten felé fordításával küszködöm a lelkek közönyösségének szikes földjén. Lelkész munkájának eredménye itt, e szikes talajon, mutatkozik legkésőbb, mert ha egy-egy hely javulást mutat is komolyabb keresztyén élet ígéretével, más helyeken foltok maradnak csenevész fűszálként ingó, csak a tradícióban és névben mutatkozó vallásossággal. 1928-ban néhai Antal Géza dunántúli püspök úr felhívott magához, hogy a pápai szisztematika-teológia tanszék betöltésénél, dr. Vass Vince távozásával nem volna-e kedvem teológiai tanárnak bemenni hiányzó teológiai tanári képesítésem megszerzésével Pápára?! A vallásügyi miniszter azonban 25 éves lelkészi szolgálatom után csak 15 évet volt hajlandó a teológiai tanári nyugdíj alá beszámítani, gyermekeim Pápán már a VII. és VIII. osztályban jártak, az anyagiakkal küszködő egyházkerület pedig inkább fiatalabb tanárt akart kezdő fizetéssel alkalmazni, ez a terv meghiúsult. Maradtam balatonszabadi lelkész. De a szisztematika-teológia főbb kérdéseit egy, a református családok számára házi áhítatok tartására szolgáló munkában feldolgoztam elmélkedések és imádságok formájában. íróasztalom fiókjában várja a jobb időket. Előbbi munkáim: A keresztyénség lényege. 2 kötetben 1909. Harangszó után (apológia a szekták ellen) 1917-ben. Most már 41 éves lelkészi szolgálat áll hátam megett. 66 éves embernél, kit az Ur gyenge testi fizikummal bocsátott útnak, a test gyengülése újra jelentkezni kezd. A szellem még elég szabad, de Schiller ama mondásának: „der Fleiss ist zseni”20 21 22 veleje, a szorgalom erősen csappan. Balatonszabadi, 1943. május 30. Mészáros János református lelkipásztor 20 Ágoston Sándor 1882-ben Bácsfeketehegyen született. Kecskeméten előbb római katolikus, majd református középiskolában tanult, teológiát Budapesten végzett. 1904-től segéd-, majd 1906-tól rendes lelkész lett Kórógyon. 1917-1919 között Eszéken, majd 1921-ig ismét Kórógyon volt lelkipásztor. Szülőföldje, Bácsfeketehegy 1921-ben választotta el lelkészévé, és ott szolgált haláláig, 1960-ig. Az alsó-baranya-bács-szlavóniai egyházmegye pénztárnoka és missziói bizottságának is tagja volt, 1922-től alesperes, 1928-tól fősperes, majd 1933-tól a Jugoszláv Királysági Református Keresztyén Egyház püspöke lett. Egyetemes Névtár. 1911. I. 87. 1912. 18, 19, 21 (összes szolgálati éve 5). 1913- 1915.17,19. 1941. 283. ZOVÁNYI 1977. 16. Teljes életrajzát, püspöki működésének eseményeit lásd: OROSZ 2002. 21 A Magvető című hetilap Ágoston Sándor szerkesztésében 1921-ben indult a bácsfeketehegyi árvaház érdekében. Országos lap vált belőle, ezen jellegét meg is tudta tartani. Példányszáma folyamatosan növekedett: 1928-ban 1600, 1930-ban 1700, 1931-ben 2700, 1933-ban 3000 példányban jelent meg. Ekkor visszaesés jelentkezett: 1937-ben csak 1600 előfizetője volt, 1940-ben a megjelent 1600 példányból 1370 talált gazdára. A 30-as évek második felében Kis Magvető címen megjelent gyermekeknek szóló melléklete is, amely nagy siker volt országhatárokon túl is. A lap célja: „a jugoszláviai reformátusok között az összetartást erősíteni, a református kegyességet az egyénekbe és családokba beplántálni, a külföldi református mozgalmakról híreket hozni, s ezáltal a református nemzetközi egységet szolgálni, végül az árvaház iránti érdeklődést ébren tartani és az adakozást elősegíteni." Az SHS. Királyságbeli református egyházmegye jegyzőkönyve. 1927. 59.1928.13. A Jugoszláv Királysági Református egyházmegye jegyzőkönyve. 1929.11.1930.14.1931.11.1933.18. A Jugoszláv Királysági Református Keresztyén Egyház évkönyve 1934.7.1936.5.1937.7.1938.7.1939.8.1940.8. 22 Genie ist vielleicht nur Fleiß (német): A zseni legnagyobbrészt csak szorgalom. (Johann Wolfgang von Goethe)-375-
