Kránitz Zsolt (szerk.): „A késő idők emlékezetében éljenek…” A Dunántúli Református Egyházkerület lelkészi önéletrajzai, 1943 - A Pápai Református Gyűjtemények Kiadványai, Forrásközlések 13. Jubileumi kötetek 2. (Pápa, 2013)

Somogyi (Belső-Somogyi) Egyházmegye

Somogyi (Belső-somogyi) egyházmegye volt. Mivel a család nagy szegénységben élt, s meggondolandó volt, hogy a közép­iskolai taníttatás költségei részére elbírhatok lesznek-e, csak a VI. elemi iskolai osztály elvégzése után vitték el szülei a csurgói református gimnáziumba, hol 7 osztályt végzett, néha jó, néha jeles eredménnyel. A VIII. osztályt a kaposvári ál­lami gimnáziumban végezte el, s ott tett 1911-ben érettségi vizsgát jó eredmény­nyel. Gazdatiszti pályára akart lépni, édesanyja rábeszélésére azonban a teológi­ára ment Pápára, hol kezdetben nem érezte jól magát. Félbe is szakította tanul­mányait. Közben az első világháború alatt 5 hónapon keresztül Kaposváron, Pé­csen, Pesten, s újra Pécsen katonáskodott. Tiszti képesítést szerzett. 1915. január 16-án mint teológus a tényleges szolgálat alól felmentetett. Ez év februárjában visszatért Pápára. Elhanyagolt s elmaradt tanulmányait is elvégezte, akkor már jó szívvel és örömmel, mert Czeglédy Sándor újszövetségi professzor úr mély, komoly, szinte a teológiai tudomány egész területén foglalkozó előadásai, meleg, papi egyénisége folytán megláthatta a teológiai tudományok s a lelkipásztori hi­vatás magasrendűségét és szépségeit. Ez időtől kezdve tanulmányait is lelkiis­meretesen végezte el. Harmadik évének II. szemeszterét a bécsi evangélikus teo­lógiai fakultáson, IV. évét egészen a baseli egyetemen töltötte. Czeglédy Sándor hatása alatt nagy vonzalmat érzett az ószövetségi tudományok iránt, melyet Ba- selben Duhm hallgatása még inkább erősített. Behatóan foglalkozott is e stúdi­ummal, úgyhogy kápláni, jó eredményű vizsgája letétele (1917-ben) után, amikor az ószövetségi tanszék Czeglédy Sándor és Kállay Kálmán távozása után meg­ürült, Csizmadia Lajos és dr. Pongrácz József volt professzorai jóindulatú s mindvégig felejthetetlen felszólítására mint lábodi segédlelkész s rinyahosszú- falui helyettes tanító beadta pályázatát a megürült tanszékre. Mivel azonban tu­domására jutott, hogy volt tanárai között volt, aki viharos múltját felemlegetve e lépést merésznek és gúnnyal illethetőnek találta, pályázatát visszavonta. Papi vizsgát 1919. október 6-án Pápán tett jeles eredménnyel. 4 évet töltött említett minőségben Rinyahosszúfaluban, hol 1917. november 7-én megházasodott, fele­ségül vévén Arany Juliannát, Arany Bálint volt rinyaújlaki praeorans tanító142 leányát. A házasságból e helyen 1 gyermeke született: Julianna 1921. augusztus 8-án. 1921 októberében Rákosligetre távozott, a dunamelléki egyházkerületbe vallásoktató segédlelkésznek. Ez idő alatt született 1923. január 29-én második gyermeke: József. 1924 áprilisában Dunabogdányba költözött parochus lelkész­nek, hol 1927. mácius 6-ig teljesített szolgálatot, mely idő alatt Zsolt és Géza nevű fiai születtek. Mivel erős vágyódást érzett a tulajdonképpeni pátriája: Somogy után, 1926-ban beadta pályázatát az ott megürült homokszentgyörgyi állásra, melyre elválasztatott. 1927. március 6-án foglalta el ezt az állást. Azóta ott műkő­kerületi Névtár. 1863. 43.1865. 70.1866. 30.1869. 41.1873. 29.1874. 32.1875. 42.1879. 20.1880. 28. 1882.31.1884.24. 142 Arany Bálint 1874-1875 között Nemeskisfaludon segédtanító, 1877-től 1886-ig Somogyvisz- lón, majd 1886-tól 1925-ig Rinyaújlakon rendes tanító volt. Zsinati képviselőséget és az Országos Re­formátus Tanítóegyesület díszelnöki tisztét is betöltötte. 1925-ben vonult nyugdíjba. 1943. január 16- án hunyt el 89 éves korában Gyömrőn. Egyházkerületi Névtár. 1875. 39. SZABÓ 1929.172, 287. DPL 1943.21.-706-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom