Kránitz Zsolt (szerk.): „A késő idők emlékezetében éljenek…” A Dunántúli Református Egyházkerület lelkészi önéletrajzai, 1943 - A Pápai Református Gyűjtemények Kiadványai, Forrásközlések 13. Jubileumi kötetek 2. (Pápa, 2013)

Somogyi (Belső-Somogyi) Egyházmegye

Somogyi (Belső-somogyi) egyházmegye

dik. Még 2 gyermek született: Mária és Bálint. Segédlelkészi és 2. lelkészi ideje alatt szívesen és örömmel végezte az úgy nevezett belmissziói munkákat. Duna- bogdányból dolgozott a „Keresztyén Családinak. Azóta megpróbált néhányszor cikket írni a „Dunántúli Protestáns Lap”-nak, mivel azonban cikkeiből épp azokat a részeket hagyták ki, melyeket maga a legfontosabbaknak tartott, ezirányú kísérleteivel felhagyott. Az utolsó - 1939-40. évi - képviselőválasztás alkalmával a „Független Kisgazdapárt” programjával a nagyatádi választókerületben jelöltséget vállalt. A választáson kisebbségben maradt. Most állomáshelyén küzd gyermekei neveltetéséért, kik közül 1 jutott révbe: Julianna, amennyiben dr. Ikafalvi Farkas Béla kaposvári lelkész feleségül vette. József a budapesti teológiai akadémia III. éves növendéke, Zsolt a nagykőrösi református tanítóképző II. éves tanulója, Géza Csurgón a gimnázium VII. osztályát, Mária Kaposváron a gimnázium V, és Bálint Csurgón a gimnázium III. osztályát végzi. Ezen felül próbál a Dél-Somogybán is veszedelmesen, hatalmasan terjeszkedő svábság ellen harcolni úgy, hogy egykéző falujától áldozatokkal is távol tartja őket, s azonfelül ingyen is tanítja középiskolai osztályokra faluja magyar gyermekeit, hogy műveltségben a svábokétól el ne maradjunk.

Homokszentgyörgy, 1943. augusztus 27.

Összeállította:

Zákányi József református lelkész

INKE

Bolla Pál lelkész

Szerecsenyben, egy Győr megyei kis község egyik kicsi szalmafedeles házában születtem mint első fiúgyermek 1880. év február hó 12-én, csonkacsütörtökön.143 Atyám, Bolla István s anyám, Vargha Erzsébet egyszerű, de hithű református vallású földművesek voltak. Rajtam kívül még 4 élő gyermekük volt, kik mind elvégezték később a középiskolát.

Már 5 éves koromban beírattak szüleim a szerecsenyi református elemi iskolába tanulónak, s mint nagyon jól tanuló, szerény és engedelmes gyermek magamra irányítottam tanítóim figyelmét szorgalommal. így történt, hogy VI. elemi iskola elvégzése után, 1891. év szeptember elején az akkori tanítóm biztatására és közbenjárásával beírattak szüleim a pápai református főgimnázium I-ső osztályába rendes tanulónak, s mint ételhordó terítő a konviktusban ingyen étkezésben részesültem. így vált lehetővé, hogy szegény anyagi körülmények közt élő szüleim, kik rajtam kívül még hét, később kilenc tagból álló családot tartottak el, képesek voltak engem a középiskolában is taníttatni.

Későbbi években pedig szorgalmam és jó bizonyítványaim alapján úgy tandíj, mint köztartási díj elengedésben részesülvén, más részről pedig kisebb és gyengén tanuló növendékek oktatása és ünnepi legációk alkalmával szerzett pénz segélyével könnyítettem magamon és szüléimén. A főgimnázium I-VIII. osztályát

14,1 Csonkacsütörtök a Hamvazószerda másnapjának népi elnevezése.-707-