Kránitz Zsolt (szerk.): „A késő idők emlékezetében éljenek…” A Dunántúli Református Egyházkerület lelkészi önéletrajzai, 1943 - A Pápai Református Gyűjtemények Kiadványai, Forrásközlések 13. Jubileumi kötetek 2. (Pápa, 2013)

Komáromi Egyházmegye

Komáromi egyházmegye

Szövetség elnökének: gróf Révay István úrnak68 a kérésére. Ekkor már 46 éves volt Kóczán Mór lelkész, de ellenfeleit a legnagyobb könnyedséggel és nagy fölénnyel győzte le.69

Kóczán Mór lelkész sportbeli nagy tudása hasznosan illeszkedett be az ifjúság nevelésénél és vezetésénél is. Az ifjúság a sportot megkedvelte, és ezután kevesebbet járt a korcsmákba, s helyette az ifjúsági egyesületbe és a sportpályára ment testi és lelki szórakozást keresni.

Az énekkart is ő szervezte meg még 1914 őszén, amidőn elfoglalta lelkészi állását, és vezette mindaddig, amíg az énekkar vezetéséhez értő tanítója nem lett az egyháznak, vagyis 1920 teléig.

Az ifjúságot vallásos és hazafias szellemben iparkodott mindenkor vezetni, miáltal sokszor ki volt téve kellemetlenségeknek a csehszlovák hatóságok részéről. Isten kegyelme őrködött a benne bízókon mindenkor, és zaklatott, sérelmes életünknek, sok méltatlanságunknak, anyagi súlyos károsodásunknak a magyar honvédeknek a felejthetetlen, rabságot megszüntető bevonulása vetett véget

1938. november 5-én, amely napot a csilizradványiak ünnepnapjává avattuk fel. Szép, ragyogó, tündöklő nap volt ez, s mindenki úgy érezte, hogy az elrepült húsz esztendő bánata, keserűsége és minden viszontagsága csak egy rossz álom volt.

CSÚZ

Nagy János lelkész

Losoncon születtem 1905. szeptember 21-én. Édesapám szabómester volt, én voltam a tizedik gyermek. Mikor a hatodik életévemet betöltöttem volna, az apám meghalt. Édesanyám gondos takarékossága és nagyobb nővéreim önzetlen támogatásával kilencen nevelkedtünk fel, és végeztük iskoláinkat. Elemi és középiskoláimat Losoncon jártam. Még nem voltam 18 éves, amikor megkaptam a református reálgimnáziumi bizonyítványt.

Ekkor cseh megszállás alatt a magyar fiúnak nagy gond volt a pályaválasztás. Bátyám kántortanító volt Barsban, szünidőkben ott tartózkodtam, volt egy ko68 Révay István Tajnasárin (Bars vm.) született 1899-ben. Tanulmányait a mosonmagyaróvári gazdasági akadémián végezte, majd felvidéki birtokán gazdálkodott. Aktív szerepet vállalt a felvidéki közéletben. Alapító elnöke volt a Csehszlovákiai Magyar Testnevelő Szövetségnek, a Magyar Köz- művelődési Szövetség alelnöki, majd elnöki tisztét is betöltötte. Az I. bécsi döntés, 1938. november 2. után a Felvidéki Magyar Párt elnöke, 1941-1944 között felsőházi tag, 1945-1949 között a Teleki Pál Intézet igazgatója volt. 1949-ben nyugatra menekült, Norvégiában, az USA-ban, majd Ausztriában élt. 1951-1958 között a Szabad Európa Bizottság kutatóosztályának munkatársaként működött. Tagja volt a Magyar Nemzeti Bizottmánynak, vezetőségi tagja a Csehszlovák Magyar Nemzeti Bizottmánynak, több emigráns szervezet működésében is részt vett. írásai, tanulmányai többnyire a Katolikus Szemlében és az Új Látóhatárban jelentek meg. 1989-ben hunyt el. MARKÓ 2001-2007. V. 720-721.

88 A versenyen, amit 1931 júliusában Pozsonyban rendeztek meg (ez volt a Csehszlovák Magyar Atlétikai Szövetség első hivatalos bajnoksága), a pozsonyi Polgári Torna Egylet (1918-ig Pozsonyi Torna Egylet) színeiben vett részt, és 52,3 méteres eredményt ért el. Milyen eredmények számított ez? Összehasonlításul álljon itt az 1932-es verseny győztes eredménye (Perényi, Polgári Torna Egylet): 43,4 méter! TURCZEL1992.8-9,12,78.-255-