Kránitz Zsolt (szerk.): „A késő idők emlékezetében éljenek…” A Dunántúli Református Egyházkerület lelkészi önéletrajzai, 1943 - A Pápai Református Gyűjtemények Kiadványai, Forrásközlések 13. Jubileumi kötetek 2. (Pápa, 2013)

Mezőföldi Egyházmegye

Mezőföldi egyházmegye

szehasonlító vallástörténeti tanulmány című eredeti művem, amelyet teológiai magántanári vizsgálatra dolgozatul készítettem. 1899. év tavaszára készült el, és a kolozsvári református teológiai akadémiai igazgatójához, dr. Kenessey Bélához324 küldöttem be a végből, hogy bírálatra terjessze elő Nagy Károly szaktanárnak.320 Dolgozatomat mint volt tanárom, dr. Kenessey is elolvasta és teológiai docensi dolgozatnak alkalmasnak találta. írta: igen nagy lexicális ismerettel rendelkezem, és a buddhizmusra vonatkozó irodalomból alapos tájékozódást szereztem. Nagy Károly tanár úr is közölte, hogy tanulmányomat elfogadja szak- dolgozatul. Szerette volna ugyan, hogy előzetesen megbeszéltük volna együttesen a nagyon kiterjedt témát. De tudattam vele, hogy teljesen magam fogtam fel és dolgoztam ki a tárgyat minden külső befolyásolás nélkül, természetesen viselem is érte a felelősséget. Jelezte azt is, hogy szembaja miatt nem jut ideje a terjedelmes művemről hamar elkészíteni a szakbírálatot.

Időközben végleg eljöttem Erdélyből, és Kolozsvártól elszakadtam, és visszakértem dolgozatomat. Kerestem az összeköttetést budapesti volt szaktanárommal is. Benyújtottam Szőts Farkas professzornak326 a munkámat mint battyáni lelkipásztor 1903. évben. O is megfelelőnek találta, és elismerőleg nyilatkozott róla. De az egyházmegyei lelkészi könyvtár rendezési munkája lefoglalta az időmet a vizsgára való előkészülettől, majd a székesfehérvári lelkipásztor állandó betegeskedése és 1904 nyarán bekövetkezett halála, tekintettel fehérvári összeköttetéseimre, más feladatra vonta el figyelmemet. Ez okból a teológiai magántanári vizsgálattal többé komolyan nem foglalkoztam, minden időmet és erőmet a pásztori munkák és gondok foglalták el. De évtizedek elmúlta után is kedvesen gondolok vissza a buddhista szent iratok fordításaival és a kiterjedt szakiroda- lommal évek hosszáig folytatott munkálkodásomra. S majdan a magántanári dolgozatom vagy a családi könyvtárunkba<n>, vagy valamely könyvtárban őrzi a késő utókor előtt fáradhatatlan szorgalmamat. írtam számos eredeti és angolból fordított egyházi beszédet. Természetes, hogy egyházközségem történetének a megírásával is sokat foglalkoztam. A reformáció kezdetei óta összeállítottam az * 305

3 Kenessey Béla 1858. szeptember 14-én született Szegeden. Budapesten, 1881-től Utrechtben, majd ismét Budapesten hallgatott teológiát, és volt az intézmény széniora, valamint a teológiai ifjúsági önképzőkör alelnöki tisztségét is betöltötte. 1886-tól egyetemi magántanár, 1895-től a kolozsvári teológiai akadémia igazgatója, 1908-tól az erdélyi egyházkerület püspöke volt. 1918-ban hunyt el Kolozsvárott. SZINNYEI1891-1914. VI. 17-18. NAGY 1937. 213-220. ZOVÁNYI1977. 306. BOZZAY-LADÁNYI 2007.173 (2056. sz.).

305 Nagy Károly 1868-ban született Kisborosnyón (Háromszék vm.). Középiskolai tanulmányait Sepsiszentgyörgyön és Nagyenyeden, a teológiát Nagyenyeden végezte. 1890-1891 között Marburgban, majd Utrechtben tanult. 1894-től Nagyenyeden lelkész és teológiai tanár volt, 1895-től Kolozsvárott tanított. 1908-tól lett az erdélyi egyházkerület főjegyzője, 1918-tól püspöke. 1926-ban hunyt el Kolozsváron. SZINNYEI 1891-1914. IX. 671-672. ZOVÁNYI 1977. 422-423. SZÖGI 2001. 434 (8746. sz.). BOZZAY-LADÁNYI 2007.174 (2078. sz.).

:ab Szőts Farkas 1851-ben született Jedden (Maros-Torda vm.). Középiskolai tanulmányait Marosvásárhelyen, a teológiát Budapesten végezte. 1874-1875 között Marburgban, majd Utrechtben tanult. 1879-től rendes tanár lett a budapesti teológiai akadémián. 1918-ban hunyt el Budapesten. SZINNYEI 1891-1914. XIII. 1081-1083. ZOVÁNYI 1977. 616. SZÖGI 2001. 433 (8718. sz.). BOZZAY- LADÁNYI 2007.172 (2040. sz.).-496-