Kránitz Zsolt (szerk.): „A késő idők emlékezetében éljenek…” A Dunántúli Református Egyházkerület lelkészi önéletrajzai, 1943 - A Pápai Református Gyűjtemények Kiadványai, Forrásközlések 13. Jubileumi kötetek 2. (Pápa, 2013)

Mezőföldi Egyházmegye

Mezőföldi egyházmegye

eklézsia történetét. A töröktől való visszafoglalás utáni időben még voltak kálvinisták a városban, s ezek az ostrom alkalmával használható állapotban maradt egyik mecsetben gyülekeztek össze istentiszteletre, ámde a jezsuiták innét is kiparancsolták őket. Majd a városba kiküldött császári bizottság az 1689. évi szeptember 15-én kiadott comissiójában több egyéb rendelkezés mellett kimondotta, hogy a városban más, mint katolikus meg ne telepedjék. A reformá- tusság tehát az üldöztetés miatt eltávozott a városból, és elköltözött Ráckeve városába, s az ottani hittestvérek számát gyarapította. Ettől fogva megszűnt a kálvinista egyház az ősi koronázó városban a 19. század 20-as évéig.

Az 1824. évben azonban kezdtek szervezkedni. Temetkezőhely adása iránt kérelmeztek a városi tanácsnál, de a magistrátus elutasította őket. Felfolyamodtak Bécsbe a királyi kancelláriához, és ez felhívta a budai helytartótanácsot: utasítsa a városi tanácsot, hogy adjon a kálvinistáknak temetőhelyet, és ezt meg is kapták a csíkvári sorompó mellett fekvő egy homokbuckán 1825. augusztus 18- án. Nagy iparkodással templomépítéshez kezdenek, s már 1837. október 29-én fel is szentelték. De 1843. szeptember 5-én porrá égett a nagy tűz alkalmával. Új szentegyházuk készen volt 1844. év őszén, és december 1-én fel is szenteltetett. Ez a mostani templomunk. 1869. év november 21-én az eklézsia megvásárolta a szomszédos Ravasz Ignác-féle házat, amelyet az 1870. tanévre már átalakíttatott iskolává és kántortanítói lakássá, 1885-ben pedig az utca mentére épített szép új iskolát. Az ezután való építkezéseket már korábban leírtam. A részletes adatok nálam összegyűjtve. A kinyomtatás az utánam következő feladata lesz majdan.

Családi viszonyaim:

Születtem: 1868. évi február 2-án Csősz községben, kereszteltek február 4-én. Keresztelő pap: Szente János.327

Szüleim: Miklós Sándor községi jegyző és Molnár Zsófia. Mind a kettő régi nemes családból való.

Nőül vettem 1903. május 10-én Laky Vilma Johannát. Esküdtünk Aba községben. Eskető lelkész volt: Lévay Lajos sárkeresztúri esperes.328

327 Szente János Mezőszentgyörgyön született 1824-ben. Felesége Maller Mária volt. Tanulmányait Pápán végezte. Utána Székesfehérváron lett rektor, majd Csőszön, Szilasbalháson, Lepsényben segédlelkész. 1852-1855 között Magyaralmáson, 1855-1874 között Csőszön lelkipásztorkodott. 1874. május 14-én hunyt el az országos tébolydában. DREL II. 104. a. 1848. 10. DREL II. 104. b. 1846. 14. 1848. 8. DREL III. 137. h. 1. 13. DREKK O. 394t. 103. TtREL I. 8. d. 6. Bodajk. 19, 24. Csősz. 2, 8. d. 7. Enying. 7 (Szentes!). Igar. 43, 72. d. 8. Lajoskomárom. 17. Lepsény. 30. Magyaralmás. 3. Mezőszilas. 1. d. 11. Soponya. 22,36,82. Székesfehérvár. II. 3. VÁRADY 2000.146.

328 Lévay Lajos 1851-ben született Felsőbányán. Teológiai tanulmányait 1871-től a budapesti teológián folytatta. 1876-ban letette az I. lelkészképesítő vizsgát. A budapesti teológián segédtanárként héber nyelvet adott elő, majd Edinburghban tanult tovább. 1878-ban letette a II. lelkészképesítőt, majd 1878-1880 között Budapesten volt segédlelkész. 1881-ben szentelték fel, ekkor sárkeresztúri lelkész lett, 1910-1925 között pedig Bicskén volt lelkipásztor. 1910-1923 között a vértesaljai egyházmegye esperesi tisztét is betöltötte. 1920-1924 között az egyetemes konvent tagja volt. 1925. július 27-én 71 éves korában hunyt el. A Dunamelléki Református Egyházkerület közgyűlési jegyzőkönyvei. 1876. jún. közgy. 14, 27, 46.1876. okt. közgy. 20.1878. jún. közgy. 30, 31.1879. ápr. közgy. 16, 89.1881. máj. közgy. 8, 12. SZINNYEI1891-1914. VII. 1151-1152. BELICZAY 1955. 222. ZOVÁNYI1977. 371, 687. DPL1925.92.-497-