Kránitz Zsolt (szerk.): „A késő idők emlékezetében éljenek…” A Dunántúli Református Egyházkerület lelkészi önéletrajzai, 1943 - A Pápai Református Gyűjtemények Kiadványai, Forrásközlések 13. Jubileumi kötetek 2. (Pápa, 2013)

Barsi Egyházmegye

Barsi egyházmegye

hónapig a hétköznapokat Losoncon töltöttem, s csak az ünnep és vasárnapokon voltam a gyülekezetem körében. Részt vettem a megszállás évei alatt a református ifjúsági munkában s diák: fiú- és leánykonferenciákon: Farkasd, Losonc, Szepsi, Kassa, Rozsnyó, Alsószecse, Kissáró, Nagykálna konferenciáin előadást tartottam. Előadásaim s pár cikkem a Rimaszombatban megjelent „Baráti Szó”- ban,61 a Léván megjelenő „Bars”-ban62 és a Komáromban megjelent „Barázda”- ban63 jelentek meg. A „Református Világszemle”64 1933. évfolyama 4-ik számában: „A barsi református egyházmegye történeté”-t adtam közre vázlatos összeállításban65.

Garamvezekényi lelkészkedésem ideje alatt építette fel az egyház új iskoláját, új tanítói lakását, renováltatta a templomát, lelkészi lakás melléképületeit. Ágon renováltatta az egyház iskoláját és tanítói lakását.

Oroszka és Csata községek szórvány hívei 1943-ban fiókegyházközséggé szervezkedtek, s imaházat szereztek.

A gyülekezetben vasárnapi iskola, ifjúsági és leánykor, Oroszka fiókegyházban pedig bibliakör működik. Minden munkámban éreztem, hogy velem volt az Isten. Hálát adok Istennek az erőért, hogy dolgozhattam az ő dicsőségére.

Garamvezekény, 1943. szeptember 15-én.

Dr. Agyagási Sándor református lelkipásztor

HONTFÜZESGYARMAT Horváth Zsigmond lelkész

1914. november 10-én születtem Boriban (Hont vármegye) takács szülőktől. Elemi iskolám végzése közben új lelkészünk, Veress László kezdeményezésére fogtam hozzá magánúton a gimnázium I. osztályának elvégzéséhez, majd az ipolysági állami reálgimnáziumban 1934. június 25-én kitüntetéssel érettségiztem. Tanulmányaimat nagy anyagi nehézségek között végeztem, V-es koromtól

61A Baráti Szó a református magyar diákság lapjaként 1928-tól Munkácson, majd 1929-től 1930- ig Komáromban jelent meg. Felelős szerkesztője és kiadója Tárnok Gyula, főszerkesztője Varga Imre és Narancsik Imre volt. A lapot díjtalanul küldték szét, de a szerkesztőség önkéntes adományokat elfogadott. FONOD 1997.28. MOLNÁR 1998.228.

A Bars című közművelődési és társadalmi hetilap Léván jelent meg 1881 és 1944 között. Fő- szerkesztője Kersék János, aki 1885-től a lap munkatársa, 1914-től felelős szerkesztője. FONOD 1997. 29,158-159. VARGA 2000a. 105-119.

63 A Barázda című országos jellegű politikai és gazdasági hetilap 1920-ban Komáromban indult, m^jd felváltva Pozsonyban és Komáromban jelent meg (1924. decembertől 1926. januárig nem jelenhetett meg, betiltották). 1920-1936 között az Egyesült Magyar Párt hivatalos lapjának számított. Szerkesztette többek között Baranyay József, Koczor Gyula, Császár István és Sinkó Ferenc. BÁRDOS-HORVÁTH 1962.9. FONOD 1997 28. FILEP 1998.340.

64 A Református Világszemle 1931-1935 között negyedévenként jelent meg Szapon Csekes Béla szerkesztésében. Ez a lap nemcsak a felvidéki, hanem az egész világon szétszóródott magyar refor- mátusságnak szánta mondanivalóját, sok előfizetője volt a világ számos országából. FONOD 1997 MOLNÁR 1998.227-228. FILEP 1998.342.

65 Az írás a Református Világszemle II. évfolyamának 4. számában (1933. augusztus), a 157-175. oldalakon jelent meg.-97-