Kránitz Zsolt (szerk.): „A késő idők emlékezetében éljenek…” A Dunántúli Református Egyházkerület lelkészi önéletrajzai, 1943 - A Pápai Református Gyűjtemények Kiadványai, Forrásközlések 13. Jubileumi kötetek 2. (Pápa, 2013)

Barsi Egyházmegye

Barsi egyházmegye

GABAMSZENTGYÖRGY Szúdy Nándor lelkész

Magamról röviden ennyit:

1913. V. 30-án születtem Ipolyságon. Apám: Szúdy János, a bori (Hont vármegye) Szúdyakból való, csendőrőrmester, majd törvényszéki altiszt volt, ahonnét nyugdíjba ment, anyám Kinizsi Jolán, római katolikus, Bajnáról való (Esztergom vármegye). Iskoláimat Ipolyságon végeztem, és ott is érettségiztem 1931-ben. Közben 4 évig Komáromban is éltünk, 1921-24-ig, így a II-IV. elemit és az I. gimnáziumi osztályt ott végeztem el. Apám ugyanis az ipolysági törvényszék megszűntével Komáromba került nyugalomba vonulásáig.

A teológiát Losoncon végeztem az 1931-35. években. Közben „külföldi stipendiummal” 2 szemeszterre a budapesti teológiára is elkerültem. A stipendiumot tulajdonképpen azért kaptam, hogy Budapesten a teológia mellett a festésben is képezhessem magam. így voltam Szőnyi István47 szabadiskolájának tagja 1933.1. l.-VII. 28-ig. Az első lelkészképesítő vizsgát Kassán a Konventi gyűlés előtt tettük 1935 májusában, és itt is bocsátottak ki bennünket ünnepélyesen.

Segédlelkészkedtem: 1935. VII. 1-IX. 1-ig Garamlökön. Érdekes, száraz, vér- telen, poros hangulatú, akáclombos falu, Móricz Zsigmond pap szegényeinek hangulatával. Itt ismerkedtem meg a templomi székpörökkel, bibliakörös öregasszonyok hitvilágával. Néhány tanulmányfejet is festettem róluk. 1935. IX. 1-X. 31-ig Ipolypásztón az öreg, munkaképtelen Kovács Sebestyén Kálmán bácsi mellett. A legnagyobb élményem az volt, hogy haza, Ipolyságra járhattam be hittant tanítani. Gyülekezeti munkánk csak a templomi igehirdetésből állt. Pásztó inkább az Ipoly szépséges parti tájaival hatott rám, addig a rövid ideig, amíg ott lehettem. 1935. XI. 1-1936. III. 1-ig Pozsonyban voltam püspöki és konventi titkár Balog Elemér püspök úr mellett. Erőltetett városi széria munkát kellett végezni, rengeteg hitoktatással elemitől tanítóképzőig, nagyon sok adminisztrációval konventi, kerületi s eklézsiái ügyekben, s a felvidéki (csehszlovákiai) papság összes kongnia48 ügyeivel a krajinsky úrad felé. Soha életemben még nem volt s valószínűleg nem is lesz annyi fizetésem, mint addig a néhány hónapig volt (kerületi s konventi titkár egyesített fizetése havi 3000 cseh korona). Sok könyvet és holmit vásároltam, és elhatároztam, hogy megházasodom. Bántott az, hogy itt a püspök úr megtiltotta a titkárok házasodását. Ezért rövidesen a pátriámba, Bars- ba igyekeztem, s Lévára kértem magam Antal Gyula49 mellé. Az áthelyezést 1936.

47 Szőnyi István (szül. Schmiedt István, 1894-1960) Újpesten született német származású római katolikus családban. Tanulmányait Budapesten és Nagybányán folytatta, mesterei Ferenczy Károly és Réti István voltak. Az első világháborút végigharcolta. 1920-ban volt első kiállítása az Ernst Múzeumban. Rézkarcaival és festményeivel gyakran szerepelt a Tamás Galéria kiállításain. 1923-tól Zebegényben élt, itt alkotta posztimpresszionista dunakanyarbeli tájképeit. 1941-ben Corvin- koszorút, 1949-ben Kossuth-díjat kapott. MARKÓ 2001-2007. VI. 513-515.

48 kongnia (a latin sustentatio congrua = megfelelő ellátás kifejezésből): a lelkipásztori javadalmazással nem rendelkező papok, lelkészek jövedelmének kiegészítése állami részről

49 Antal Gyula a teológiát Pápán és Kampenben végezte. 1924. májustól 1925. áprilisig segédlelkészként, majd 1925-1938 között rendes lelkészként szolgált Léván. Léva város polgármesteri tisztét-92-