Kránitz Zsolt (szerk.): „A késő idők emlékezetében éljenek…” A Dunántúli Református Egyházkerület lelkészi önéletrajzai, 1943 - A Pápai Református Gyűjtemények Kiadványai, Forrásközlések 13. Jubileumi kötetek 2. (Pápa, 2013)
Tatai Egyházmegye
Tatai egyházmegye évvel későbbre halasztatja, és csak melegszívű püspökének39 arra a bíztatására köti meg a szerződést az építési vállalkozóval: „Uramöcsém, csak menjenek bele az építkezésbe, ha baj lesz, én is ott leszek!” 1911. év tavaszán 17000 korona költséggel megépül az új lelkészlakás, egy iskolai tanterem, és átfestik a festők a torony bádogját. A lelkészlakás az egyházmegye jelenlegi esperese40 szerint az egyházmegye összes lelkészlakásai között a legegészségesebb. Az egyházközség adóssága azonban meghaladja a 34000 koronát. Az 1912. évi január hó 1-vel II. tanítói állást szervez és tölt be az egyházközség. Az 1914. év tavaszán megépül a második iskolai tanterem, harangozói lakás. Tanítói lakás melléképületeinek építése, kőkerítés építés is volt tervbe véve. Ezek felépítését az 1914. év nyarán kitört világháború azonban meggátolta. A régi tanteremnek II. tanítói lakássá való átépítése is ekkor történt meg. Az első világháború befejezése előtt az egyházközség összes tartozásai kiegyenlítést nyertek. Itt élt a gyülekezetben az 1854. évben elhalt Barsi János lelkész41 három idős, árva leánya, kik idős koruk mellett is ugyancsak árvák voltak, mint szellemileg korlátoltak. Több esetben vették igénybe az egyháztagok, de kiváltképpen a lelkészcsalád anyagi támogatását. Tulajdonosai és lakói voltak a „Lilla” háznak. Dr. Antal Gábor püspök úr az egyházkerület, illetve a pápai főiskola részére óhajtotta ezt az épületet és a hozzá tartozó szőlőföldet lelkészi és tanári üdülőhely céljára megszerezni és kiépíteni. A tulajdonosokkal azonban nem sikerült a nemes célt megértetni. Az épület a tatarozást évtizedeken át nélkülözve nagyon siralmas állapotba jutott. A három testvér közül a legidősebb 1918. évben, a legfiatalabb 1922. évben halt el. A középsővel, ki 1924. évben halt el, sikerült lelkésznek egy olyan értelmű megállapodást kötni, hogy eltartása vállalásával az egyházközségre hagyja a „Lilla” házat. A lelkészcsalád konyhájáról szállított ellátás ellenében az egyházközségé lett az ingatlan. 39 1896-1914 között a dunántúli egyházkerület püspöke Antal Gábor, ácsi, komáromi lelkipásztor volt. ZOVÁNYI1977.162. 40 1923-1952 között a tatai egyházmegye esperese Leőke Károly szomódi lelkipásztor volt. ZOVÁNYI 1977.624. 41 Barsi János 1790. április 14-én Búcson (Esztergom vm.) született. Tanulmányait Búcson, Losoncon, majd Debrecenben végezte. 1815-1819 között nagyigmándi rektor volt, majd Modorban és Pozsonyban tanult. Ipolypásztón kápláni szolgálatot végzett, majd Dolhán (Máramaros vm.) lelkész volt 2 évig. Péterfalvai lelkészkedés után visszakerült a dunántúli egyházkerületbe, ahol Szőnyön, Banán, Kocson, Császáron segédlelkészi minőségben működött. 1832-ben választotta meg lelkészének a dunaalmási egyházközség, ahol 1854-ig szolgált. 1854. május 25-én hunyt el. DREL I. a. 4. 308. DREL 1.1. u. Bana. 20. Ipolypásztó. 3. DREL II. 26. a. 1823.1, 5.1824. 2. DREL II. 26. b. 1823. 5. DREL II. 70. a 1832.1,10,18.1833.1, 5.1835.11.1836. 8,11.1837.1.1840.1, 9,20.1842.1.1843. 7.1844.1,10. 1845. 8.1846.13.1847.1,2,16,26.1848.1,27. DREL II. 70. a. 4.39,95,199,201,222,223,239,240,241, 246, 250,251, 252. DREL II. 70. b. 1815.17.1816.12.1817.11.1818.15.1827.12.1831.16.1832. 9 (Sallai József!). 1833.10.1834. 3.1835. 3.1836. 3.1837. 4.1838. 2.1839. 2.1840. 5.1841.10.1842. 4.1843.11. 1844. 2.1845/46.13.1846/47.12.1847/48.4. DREL II. 259. a. 1820.30.1824.23. TtREL 1.8. d. 6. Bana. 4, 9. Dunaalmás. 1, 3,37-42, 52, 57. d. 7. Dunamocs. 6,18. d. 8. Kisigmánd. III. 2. Kocs. I. 3 (1831-1837 között kocsi segédlelkész!). III. 1. Lábatlan. II. 13,17,18. Marcelháza. 2 (Barsi Mihály!), d. 9. Naszály. II. 4, 5. Neszmély. 7, 9. d. 11. Szőny. I. 1. II. 5. TÓTH 1820. 20. TÓTH 1833. 39. KISS 1888. 367. FE- RENCZY1991.8,11,13,14,15,21,22,69-76. FERENCZY1998.11. VÁRADY 2001.371,379,416.-897-
