Kránitz Zsolt (szerk.): „A késő idők emlékezetében éljenek…” A Dunántúli Református Egyházkerület lelkészi önéletrajzai, 1943 - A Pápai Református Gyűjtemények Kiadványai, Forrásközlések 13. Jubileumi kötetek 2. (Pápa, 2013)

Barsi Egyházmegye

Barsi egyházmegye

végeztem. A kunszentmiklósi református reálgimnáziumban tettem érettségi vizsgát 1931. júniusban. A pápai református teológiai akadémiára iratkoztam be, ahol 1937. február 17-én első lelkészképesítő, majd 1939. február 17-én második lelkészképesítő vizsgát tettem. 1937. június 1-ig pápai bejegyzett segédlelkész, majd 1937. június 1-től 1941. február 16-ig perőcsényi segédlelkész voltam. Innen hívott meg a farnadi református gyülekezet lelkipásztorának. Lelkipásztori tisztembe 1941. február 16-án iktatott be Czeglédy Pál lévai lelkipásztor, a barsi egyházmegye esperese.39 1941. április 6-án léptem házasságra dr. Kallós Gábor magyar királyi orvos-alezredes és Weber Emília szülők leányával, Ilonával. Házasságunkat Gábor nevű fiúval áldotta meg Isten 1942. december 7-én.

Domián Aladár református lelkipásztor

GARAMLÖK Pályi János segédlelkész

Losoncon 1916. XII. 27-én születtem. Édesapám Pályi Gyula, főgimnáziumi rendes tanár40 volt, édesanyám Végh Erzsébet, okleveles tanítónő. Hatodik gyerek voltam, míg egy öcsém meghalt. Három leány és három fiúgyermekre oszlik meg a család. Én így a legfiatalabb lettem.

Losoncon kezdtem el a református egyházközség elemi népiskolájában tanulásomat. A cseh megszállás alatt álló városunkban a magyarság legerősebb vára volt ez az iskola, hol az államtól teljesen független tanító, mivel államsegélyt nem kapott az iskola, nevelhette a gyermekeket minden félelem nélkül erős magyaroknak. Középiskolába a losonci állami csehszlovák református reálgimnázium magyar tagozatára kerültem, ahol édesapám is tanár volt. Ide jártam nyolc éven át, s ugyanitt tettem érettségit is. Gimnáziumi éveim alatt kapcsolódtam bele a cserkészetbe, mely intézmény városunkban igen eredményes munkát fejtett ki. Ennek a csapatnak voltam és vagyok tagja megszakítás nélkül már 13 éve. Teológus éveim alatt a vezetés és irányítás tetemes gondja szakadt reám, amit örömmel végeztem el.

Érettségi után a pályaválasztás nehéz kérdése elé kerültem. Előttem lebegett édesapám képe, aki időközben itt hagyott minket, s én mint másodikos kis diák árván maradtam otthon több ellátatlan testvéremmel együtt. Az ő útját választottam, s 1934 szeptemberében eldöntöttem, hogy a tanári pályát választom. így kerültem fel Prágába, idegen főváros egyetemére, a cseh nyelv kellő ismerete nélkül, hogy beiratkozzam a filozófiai fakultásra. Magyar s latin szakot választottam. A magyar tanszék ekkor már betöltetlen volt, így néhány lektor előadásával 9

i9 Czeglédy Pál garamsallói, ipolypásztói, majd lévai lelkipásztor volt. 1934-től töltötte be a barsi egyházmegye esperesi tisztét. ZOVANYI1977.51.

40 Pályi Gyula 1870. április 6-án született Nyírmeggyesen (Szatmár vm.). Magyar-latin szakos középiskolai tanári oklevelete szerzett. A diploma megszerzése után nevelősködött. 1899-től helyettes, 1901-től rendes tanár lett a bártfai gimnáziumban. 1915. augusztusban a losonci gimnáziumba helyezték át, a főgimnáziumban tanított haláláig. A Sáros megyei Múzeum igazgatói címét is viselte. A losonci egyházközség presbitere is volt. 1927. július 27-én hunyt el. SCHERER 1940.28.-88-