Kránitz Zsolt (szerk.): „A késő idők emlékezetében éljenek…” A Dunántúli Református Egyházkerület lelkészi önéletrajzai, 1943 - A Pápai Református Gyűjtemények Kiadványai, Forrásközlések 13. Jubileumi kötetek 2. (Pápa, 2013)

Somogyi (Belső-Somogyi) Egyházmegye

Somogyi (Belső-somogyi) egyházmegye

lajdonságokkal ékeskedő rokon lelkészt: Horvát Józsefet4 * * * *"9 választotta meg Lá- bodról, egyben elhatározván, hogy majd annak idején szintén lelkészül fogja választani a megboldogultnak szép reményekre jogosító fiát: Barla Szabó Jenőt.430

A polgári közéletben is jelentékeny, sőt falusi, kiváltképpen szegény református papra nézve ritkán előforduló szerep jutott Barla Szabó Józsefnek. A megyei bizottságnak évtizedeken át időről-időre megszakítás nélkül beválasztott tagja volt. A megyei gyűléseken, hol pártonkívüli állását és függetlenségét mindig megőrizte, a legnépszerűbb szónokok közé tartozott. Politikai dolgokban nagy tájékozottsága és éles belátása volt. Alapjában mindig ellenzéki hajlamai dacára az országos dolgokra nézve kezdetben a Deák-párttal tartott, s helyeselte és szükségesnek tartotta az Ausztriával való kiegyezést. Később azonban látva, hogy az egyezség hasznait Ausztria saját előnyére zsákmányolja ki, másokkal együtt ő is kiábrándult, s szíwel-lélekkel a negyvennyolcas és függetlenségi párthoz csatlakozott. Ugyancsak ily programmal a nagyatádi választókerületben országgyűlési képviselőjelöltül a mérsékelt ellenzéki Tallián Gyula431 és az antiszemita Chernél Gyula432 ellen fellépvén, nagy többséggel országgyűlési képviselőül választatott az 1884/7. országgyűlésre. Választóinak legnagyobb része az ipari és földműves osztályból telt ki, kikhez csatlakoztak a kerületbeli református tanítók csaknem kivétel nélkül. Munkaszeretete még ott fent sem hagyta el. Tanúskodik erről az országgyűlési napló. Jellemző, hogy országgyűlési beszédeit csaknem egytől-egyig mind a néptanítók és a köznép érdekében tartotta. Képviselővé választása, valamint országgyűlési beszédei azonban a felsőbb körökben igen sok ellenfelet, sőt ellenséget szereztek neki, kik aztán a következő képviselőválasztáskor, amikor jelöltül ismét, éspedig jogosult reménnyel fellépett, egyesült erővel küzdöttek ellene, és meg is buktatták. Bukása azonban nem volt szégyenletes, legalább őrá nézve nem.

4”a Horváth József 1829-ben Csurgón született, tanulmányait szülővárosában és Debrecenben végezte. 1853-tól 7 évig Csurgón tanított. 1856-ban a Révkomáromban tartott egyházkerületi közgyűlésen szentelték lelkésszé. 1859-től Kutason, 1867-től Szabáson, 1885-től Lábodon szolgált. 1889-ben, sógora,

Barla Szabó József halála után a somogyvisontai gyülekezet választotta meg lelkészének. 1896-ig szolgált Somogyvisontán. Felesége Barla Szabó Julianna volt. DREL1.1. u. Somogyvisonta. I. III. 6. Szabás. 2. DREKK O. 394t. 122. TtREL I. 8. d. 8. Lábod. I. 2. II. d. 10. Somogy-Kutas. 3, 38. SZABÓ 1929.114,130,

134,170. BECK 1935.25. BÓDI 1943a. 162,164,167,169,172,174,180,198,226,253.

430 Barla Szabó Jenő 1870-ben született Kutason (Somogy vm.). Apja Barla Szabó József lelki- pásztor, anyja Mezey Mária, Mezey Pál lelkész leánya volt. Elemi iskoláit Somogyvisontán, a középiskolát Csurgón, a teológiát Debrecenben végezte. 1892-1894 között segédlelkész volt Somogyvisontán, majd 1894-1921 között főgimnáziumi lelkész-tanár Kisújszálláson. Nyugalomba vonulása után 12 éven át a Tiszavidéki Hitelintézet és Takarékpénztár kisújszállási fiókjának igazgatói tisztét viselte. 1967-ben hunyt el. DREL 1.1. u. Somogyvisonta. III. 6-7. HORTOBÁGYI 1928.15.

431 Vizeki Tallián Gyula 1848. február 10-én Ötvösön született. Középiskolai tanulmányait Székesfehérváron, a ciszterciek főgimnáziumában végezte, majd jogot hallgatott Pozsonyban. A kaposvári tövényszéken alkalmazták, majd Somogy vármegye aljegyzője, 24 éves korában a nagyatádi járás főszolgabírója lett. 1889-1893 között Somogy vármegye al-, 1893-1906 között pedig főispáni hivatalát töltötte be. 1915. augusztus 5-én hunyt el. BOROVSZKY1914.100,196,231.572,575,578.

433 Chernél Gyula a Vas megyei Chernél nemesi család tagjaként 1847-ben született. Somogybán rendelkezett jelentős földbirtokkal, Kaposváron élt. Először 1892-ben, majd 1901-ben lett tagja az országgyűlésnek. STURM 1901.233.-845-